egyszer csak kapok egy üzenetet Ádámtól. Amint meg láttam, egyből be rohantam az étterembe. Rosenak csak annyit mondtam hogy "Maradjanak a kocsiban, nemsokára jövök."
---Rose szemszöge---
Egyszer csak annyit veszünk észre hogy Feri le állítja az autót, majd sebesen be rohan az étterembe.
- Feri ? FERI, HOVA MÉSZ ? -kérdeztem tőle ijedtemben, mert nem tudom hogy miért hagyta el az autót.
- NEMSOKÁRA JÖVÖK, MARADJATOK A KOCSIBAN! -kiáltotta vissza, mint ha nem akarna el mondani valamit.- Ahhjjj, mi ez a hangzavar ? -Tette fel a kérdést Zsombor, aki olyan volt mintha nemrég ébredt volna fel.
- Nem tudom, Feri egyszer csak be rohant az étterembe, de azt mondta hogy mi maradjunk a kocsiban.
- Vagy úgy. Remélem nincs baj, de, ha nem probléma én vissza aludnék. majd keltsetek már fel ha oda értünk a hotelhez. -Mondta Zsombor, majd vissza aludt.- Öhmm okés ? -Válaszoltam neki, miközben fúrcsáltam hogy ilyenkor hogy tud aludni.
- Be kellene mennem. -Gondoltam magamban, de féltem hogy mi lesz odabent, így inkább rá írtam hármójukra, de egyikük sem válaszolt. El kezdtem aggódni hogy mi lehet, de mégis inkább maradtam az autóban.---Ferenc/én szemszöge---
Amint be értem az étterembe, megláttam hagymát a földön fekve, Ádám meg a telefonján keresett valamit ilyedtében miközben egy nagyobb tömeg körbe álta őket.
-Te mi a faszt csinálsz ?- kérdeztem ádámot mérgesen
-hogy mi a segélyhívó száma itt kanadában
-Jajj, ne legyél már hülye, kérj meg valakit hogy hívja őket.- Mondtam ádámnak, miközben láttam hogy hagyma már próbálna fel ülni.
-Mi történt ?- Kérdezte hagyma, miközben fel ült.
-Mitt'om én- feleltem miközben elkezdtem támasztani a hátát -Annyiról tudok hogy rosszul lettél, de arról nem hogy össze estél volna.- Feleltem hagymának, majd láttuk a mentősöket be rohanni az épületbe.Megoróbáltam nekik elmagyarázni mi történt, de öcsém tudta az egész storit, így le fordítottam amit ő mondott.
Később elkisértük hagymát a kisbuszhoz, mert a mentősök azt mondták hogy nem lesz a továbbiakban baj. Ahogy ki értünk, Rose ki szált a kisbuszból, majd oda rohan hozzánk.-Elárulnád hogy mégis mi történt ?-
Kérdezte tőlem, miközben megfogta a kezem és egy kissebb távolságot növelt köztünk és ádámék között.
-Rose...- Szólaltam meg miközben Rose még mindig húzott -Rose, álj már meg kérlek.- Fogtam meg a vállát, és fordítottam magam felé, amikor megláttam a könnyeket az arcán
-Miért...Miért hagytál ott ?- Kérdezte tőlem két "szipogás" között.
-Bocsáss meg,- Mondtam miközben át karoltam Roset -de azt a hírt kaptam ádámtól hogy Hagyma rosszul lett, így azt láttam a legjobbnak hogy minél hamarabb be megyek hozzájuk csak hogy megnézzem mégis mi a fene történt.- Mondtam miközben bele néztem a szemébe, és le töröltem a könnyiet az arcáról.
-És ezt hamarabb nem tudtad volna elmondani ?- Kérdezte szomorúan
-Sajnálom én nem...- Ahogy elkezdtem volna a bocsánat kérésemet, Rose az ajkamra tette az mutató úját, majd így szólt.
-Ezt majd megbeszeljük a szállón. Most inkább menjünk vissza a többiekhez míg nem késő.- Le vette az újját a számról, majd bólintottam egyet és megindultunk a kisbuszhoz.-Nah, végre megérkeztek a friss házasok is.- Mondta Ádám miközben felnevetett.
-Te meg miről beszélsz ?- Kérdeztem öcsémtől.
-Úgy fogjátok egymás kezét, mint ha soha nem akarjátok elengedni egymást.- Ahogy ezt ki mondta, rá néztem a Rosera, majd észrevettem hogy lassacskán elkezdi elengedni a kezem. Vissza néztem ádamra, majd megfogtam Rose kezét újra.
-És ha így van ? Mi van akkor ?- Kérdeztem ádámtól, majd rá néztem rosera aki ilyedten nézett rám.
-Nyugi bátyus, csak szivatlak.- Mondta Ádám, majd be szált a kisbuszba. Én eközben ki nyitottam az ajtót Rosenak, majd be száltam én is. Út közben én és Ádám elmeséltük a többieknek h9gy mi történt.-Nos... ha jól értelmezem, a csapat kedvenc zöldsége "blackout"-olt kajálás után ?- Mondta Zsombi, miközben hagymára nézett egy hülye vigyorral
-Ez nem vicces te fasz- szólt Hagyma zsomboira, majd vállba vágta barátilag.
-Jó'van má', csak hülyülök, tudod.
-Tudom, tudom. De ha nem mosod le azt a hülye vigyort a képedről én-
-ABBA HAGYNI !- Ordítottam rájuk mergemben, majd egy perc néma csend után annyit vettem észre hogy Rose rá helyezte a kezét az én kezemre míg váltottam. A váltó karról nem akartam le venni a kezem, mert tudtam hogy az út során csak ő képes le nyugtatni.Megérkeztünk a szállóhoz, mindannyian ki száltunk a kis buszból, majd én szó nélkül elindultam a szobához miután le zároltam a járművet. Megszokásból Ádám szobája felé vettem az irányt, amikor hallok egy gyengéd női hangot a folyosó másik vége felől.
-Feri, már nem ott alszol. Nem igaz ?- Vonta el a figyelmem Rose, mielőtt ki nyitottam volna a szoba ajtót.
-Ha, milyen igaz. N-nemsokára megyek!- Mondtam vissza, majd be nyitottam az öcsém szobájába.
-Már vártalak kalandor...- Mondta Ádám egy hülye hangon, mintha Gandalfot akarta volna játszani.-Igen ? Milyen küldetéssel szeretnél már megint megbízni "vénség" ?- feleltem egy hasonló hangnemben, majd mind a ketten felnevettünk.
-Bocsi öcsi hogy csak úgy be rontok a szobába, csak néhány cuccom itt maradt.
-Csak nem erre gondolsz ?- Mondta Ádám miközben egy csomag felnőtt alkalmi védelmet dobott az ágyra.
-nem éppenséggel, de nem tudhatjuk mikor fogjuk hazsnát venni.- Feleltem mielőtt megragadtam volna a dobozt, és zsebre nem vágtam -Köszi öcsi.
-Ugyan, te is megtennéd értem. Nemigaz ?- kérdezte Ádám.
-Hehe, milyen jól ismersz.- Feleltem, majd elkezdtünk nevetni.
-Nah jolvan, mennem kell mert már szerintem lángol a szoba, ha érted mire értem.
-Jóvan, menj már mert nem birod ki a nőd nélkül.- Szólta el magát Ádám, miközben felnevetett megint.
-Megyek, megyek.- Mondtam, majd megindultam az ajtóhoz.
-Jó éjt bátyus!
-Jó éjt öcsi, reggel tali!
-Úgy lesz, úgy lesz.- Ahogy ezt kimondta, ki nyitottam az ajtót és ki léptem a folyosóra.Megindultam az új szobám felé, majd meghallottam hogy Hagyma is bent van. Be nyitok az ajtón, majd látom hogy amíg Rose az ágyon, addig Döme a karos széken ül és beszélgetnek.
-Neked már nem kellene aludnod ?- Kérdeztem hagymától egy kicsit mogorván
-Még beszélgetek a hölgyeménnyel. Vagy talán probléma ?
-Mivel hogy aludni akarok, meg amúgy is...-Rá nézek a kar órámra-...mindjárt fél tizenegy, így szerintem jogos a kérdésem.
-Jó'van, megyek már.- Ahogy fel akart állni a karos székböl, ki nyújtottam a karom, majd megszólaltam egy nyugodtabb, békésebb hangon.
-Nyugi Hagyma, csak viccelek. Ülj vissza nyugodtan, csak szeretnék aludni.
-Igazából már én is készülődtem a szobába, csak még elmeséltem Rosenak hogy mi is történt velem valojában.
-Így már értem. Jólvan pajtás, akkor jó éjszakát.
-Jó éjszakát nektek is.- Mondta Hagyma, majd megindult az ajtó fele. Már majdnem ki lépett az ajtón, amikor megált, megfordult és hozzám vágta a szokásos "De aztán ne hogy legyen valami." Mondatát egy enyhén perverz mosollyal, majd vissza fordult és be csukta maga mögött az ajtót.
YOU ARE READING
A végső kaland
Horror2012. januárjában egy világ felfedező öt fős baráti csapat utat tervez Kanadába, hogy az ott lévő kultúrát, embereket, vallásokat és tradíciókat megismerjék. Érkezésük első éjszakáin érezték hogy valami nem stimmel, mintha...valaki vagy inkább vala...