Cerberos ÉL!(Írás Alatt)

Hajónyelő

A Salamis rendszerei megvakultak, a legénység idegesen próbálta váltani a kijelzőkön a szenzorok nézeteit hátha tudnak célozni és nem csak vaktában szórják a fehér leplet. Lassan pánik formálódott a hídon, amit Branden sem tudott kézbe venni, főleg amikor a vakító fal ami eddig elnyelte a lövéseiket, most rakéták tucatjait ontotta ki magából.
-Azonnali energiaszint növelés a pajzsokra 5-ös szintig! 3 szintű fegyver rendszer, tüzelés szünetel! Hajtómű 3-as szint!-üvöltötte a parancsokat olyan erővel, hogy a pániktol leblokkolt agyak is vakon követték szavait, félelemtől megfeszülő testükre eröltetve a kényszerként nekik szegezett információ impulzusokat. Branden és emberei megkapaszkodtak és nagy levegőt véve várták, hogy pillanatok múlva rájuk szakadjon a pokol, viszont valami áthúzott minden számítást.
A Hydrák óriási dörrenésekkel csapódtak be csak, hogy jó részük nem a Salamis-ba. A Kobalos érthetetlen indokból megbontotta a formációt és teljes sebességgel húzott el a tűzvonalban a zászlós mellett, ezzel benyelve az elől csaknem minden rakétát, ami meg átjutott azt levédte a Salamis pajzs rendszere.
A kapitány azonnal probálta elérni a Kobalos fedélzetét, hogy kérdőre vonhassa annak első tisztjét, de probálkozása sikertelennek bizonyult. Sejtése sem volt az felől ami a későbbiekben a jelentésekből kiderült:
Dr.Hora a szerencsének köszönhetően nem esett áldozatul a vakító villanásnak, viszont ekkor váratlan dolgot tett ami biztosan hosszas vizsgálattal fog járni. A nő meglátva a lehetőséget, az első tiszt pisztoly táskáját ki csatolva vette ki a maroklőfegyvert, majd nemes egyszerűséggel túszul ejtve a tisztet, átvette a hajó irányítását, habozás nélkül. Nem volt türelme, úgy vélte nemesebb célokra kell fordítania idejét és ez a hajó teljes védelmi rendszerébe, és jócskán az épségébe került.

A rendszerek kezdtek újra életre kelni, a radarok és egyébb szenzorok sorra újra közölték az információt a hajók legénységei felé, így Branden végre cselekedhetett. Át gondolta a helyzetet és arra jutott, hogy nagyobb prioritás jelenleg elfogni a parancsot megtagadó hajót nehogy rossz kezekbe kerüljön.
-Branden kapitány, Indigonak, itt Branden Indigonak! A Kobalos-nál a 434-es kód valószínűsíthető! Zárkozzon fel, utánna megyünk, önök veszik fel a tűzharcot ha az SzK-s mocsok utánnunk jön!
-Itt Indigo! Vettem, védjük a seggüket kapitány!
A kötelékbe maradt két Marine hajó ezzel felzárkózott és üldözőbe vették ismeretlen okból szökő sajátjukat.
A FearFire fedélzetén Zephyra arcáról pillanatnyilag olvasni lehetett az értetlenséget. Arra számított, hogy a Terrai erők felállnak csata alakzatba, hogy használhassák túlerejüket és akkor kezdődhet a korántsem kockázat mentes játék, viszont így megváltozott a helyzet.
-Hadnagy! A találatok megerősítve, viszont a Kobalos nevű fregatt szenvedte a sérülések javát, megbontotta a szokványos formációt, úgy tűnik üldözőbe vették.-jelentette a személyzet egy tagja.
-Nos, tisztes távolságból kövessük őket,a Samar fegyverzete amíg haladnak nem jelent ránk veszélyt, ők lesznek a fedezékünk. Szektoronként a nagy hatótávolságú üteg-pár adjon le lövéseket had lássák a kereskedő és bányász szemek. A bolygóközi médiában jól fog festeni az, hogy egy narancs hajó három terrait kergetett.-hozott Zephyra határozott döntést amire a FearFire mint magányos vadász, elhagyta aszteroida fészkét és üldözőbe vette, az egyenesen Merriford felé száguldó három Marine hajót.

A ciklusokon keresztül tartó macska-egér játék több lövés váltást is eredményezett. Bizonyos egyértelműen sárga színekbe öltözött bányász bolygó védelmi rajai is betársúltak a hacacáréba. Hol vadászok, hol űrharcra is alkalmas Frame-k hullámai ostromolták a Terrai hajókat, a Kobalosról egyértelműen látszott, hogy a rakéta özön után ezeket az "ostromokat" is megsínyli. Dr.Hora a benne dúló fel nem ismert pánikban égve hozta döntéseit, a legénység számára egyértelmű volt, hogy a halálba vezeti őket a tapasztalatlan, rögtönzött kapitánnyá vált nő. Rangja így is maga alá parancsolta még az első tisztet is, cselekedete meg méginkább súlykolta a hídon szolgálókban a doktrina betartását. A túszként operáló férfi legszívesebben feláldozta volna magát azzal,hogy szembe forduljon a Doktorral, de a társain akikkel annyi évet szolgált látta , ha itt a vég egy ostoba döntés miatt, a Kobalos és legénysége egy személyként veszik majd el. Főleg akkor vált világossá a helyzet, amikor egy Commisár páros a B18-as bányász planétáról átjutott a már amúgy alig operáló védelmi tűz rendszeren és a megfelelő parancsnoki irányítás nélkül, az összes hajón tartózkodó Frame-t és előkészített leszálló egységet kipurgálta. Mivel a Kobalossal minden adás megszakadt, így senki nem hallhatta a kialakult káoszt, a mészárlást, a frame-ekben hamuvá váló pilóták utolsó kiáltását, a földöntúli fájdalomtól áztatott utolsó segítség kéréseket. Csak a hangárokból kitörő robbanások adták jelét annak, hogy mire képes ha a pokolkutya fogai és karmai rést találnak. Megkezdődött a hajó haláltusája két szektornyira a Merriford-tól. Sebessége alig alig csökkent, a hajtóművek megviselten izzottak, szépen lassan felégetve minden energia készletet, de talán nem kellett erre várni. A két behatoló SzK-s egység megkezdte a hajó teljes elfoglalását. Ugyan az egyiket sikeresen elpusztították a megmaradt védők egységei oriási áldozatok és több EMP töltet árán, a másik gép eljutott a generátorokig és szolidan fogalmazva lekapcsolta azokat.
A hajó robbanásokba, fura fény jelenségkbe öltözve sodródott mint egy túl korán felébredt üstökös, csupán egy mentőkabin hagyta el több G-vel sietve, amiben Dr.Hora ült feszülten, fogalma sem volt róla, hogy mihez kezd csak egyre közelebb és közelebb érezte magát a mérgesen világító monstrumhoz.