6.- váratlan fordulat

34 2 0
                                    

Félve hallgattam tovább a főnököt, amint az újjoncoknak, mint pl nekem elmagyarázza hogy miről is szól a vacsora. Egy nagy asztal köré ül mindenki, egyik oldalra a lányok, velük szemben a másik oldalon a szervezet férfi tagjai. Természetesen az asztal végén a főnök ül majd, mint a ház ura. A fenti rész ahol most is ülünk, ugyan takaros és otthonos, ha egy ember bejönne és nem tudna a lenti pincéről és szobákról akár szépnek és boldognak is nevezhetné ezt a házat. Minden férfi választ magának egy lányt akit egész este feltétel és szabályok nélkül bírtokolhat. Ma este minden szabad nekik. Ez rémisztő.

Leültünk az asztalhoz, a pincérek kihozták az ételt és egy-egy pohár bort is kaptunk, hogy élvezzük az estét, de mégse legyünk részegek. Amint a vacsora lezajlott, már az üres asztalnál ültünk, egyre hangosabb lett a szoba az emberek beszélgetésétől. Nők és férfiak egyaránt beszélgettek. Volt aki egy nőt szúrt ki és vele társalgott, de olyan is akadt, aki inkább szekta társával kezdett beszélgetést. Viszont egyik lány sem beszélt a többi lányhoz. Gondolom ez is ilyen íratlan szabály itt, úgyhogy én sem erőltettem. William-et nem láttam, úgyhogy csak csöndben ültem egymagan és a terítőt bámultam.

Valaki átölelt hátulról.

-Szia szépségem. Lassan úgyis jelenés van, lenne kedved velem táncolni?-Udvarias volt, de lemerem fogadni, hogy amint egy szobába kerülnénk már nem lenne ennyire illedelmes.

-Lenne, igen.-Megtanultam hogy ne ellenkezzek, magamat kímélem ha együttműködök.

Megragadt a kezemnél fogva és magával rángatott egy nagy üres térre, ahol nár páran ringatták a párjukat.
Sötét volt, de hangulatos piros fények világítottak, halk ízléses zene szólt amire a lányok ritmusra mozgatták a csípőjüket a férfiak ágyékának tolva a feneküket. Undorító. De gondolom úgyis rám is ez vár, úgyhogy inkább megfigyeltem pár lányt hogy is kell csinálni.

-Alex vagyok, ma én szeretnék a partnered lenni, ha nem bánod -Bűvös de bűnös is a mosolya egyszerre.

Mit mondhatnék? Nem mondhatom hogy én William-el akarok táncolni, úgyhogy kopj le.

-Örülök hogy megismerhetem. Sarah Miller vagyok. A 33-as, bár gondolom ismer -

-Mindenki ismer aranyom. Az eddigi legértékesebb vagy a házban. Mindenki rólad beszél, és már értem miért. Elbűvölő vagy, csinos és okos. -

Nem válaszoltam semmit, csak elkezdtem ritmusra ringatni a csípőmet. Tudat alatt azt akartam hogy William legyen most itt velem, de igazából ő is csak a társaság tagja, semmivel nem különbözik a többiektől. És hülye voltam hogy azt hittem ő is érez valamit felém. Azt sem értem én miért érzek bármit is felé.

-Jól mozgatod a csípőd -Végig húzza az oldalamon a kezét, majd a csuklómat emeli a szeme elé. Jobban szemügyre veszi.
-Nincs tetoválásod. -Jelenti ki.

-Milyen tetoválás?-Akik már részt vettek a vacsorán legalább egyszer rákerül a társaság jele a csuklójára. -Szavait a fülembe súgja, de mégis olyan nehéz felfognom szavait. Eddig egyik lánynak sem néztem a csuklóját, és nem is hallottam a tetiválásról eddig. Bár kitől is hallottam volna?

-Gyere, megjelöllek.-Tovább rángat, és egy kis félre eső szobába megyünk. Totováló szalon.

Tudom mi vár rám, így minden szó nélkül keülök a kis székre, és várom mi fog történni. Elő vesz egy tetoválógépet, megtölti a kis tálkát, kényelembe helyezi magát, majd munkának is lát. Fájdalmas, de végig csondben tűröm.
Miután végzett megbézen az újdonsült tetoválásomat.

-Ez mit ábrázol? -Végig húztam a kezem a fájó részen, mire egy kisebb fájdalmas nyögés hagyta el a számat.

-Japán. A jelentése halál. A társaság neve death roses.- rövid válasza után összepakol, majd körvetekeri a csuklómat.

Már vagy 2 órája itt tekergek Alex mellett a vörös fény alatt, a szememmel folyamatosan William-ot keresem. Sikertelenül, mert azóta sem láttam. A csuklóm iszonyatosan fáj, pláne mert mikor valamit rosszul csináltam vagy rosszul léptem Alex rászorított. Faszkalap.

-Sarah!- a semmiből jelent meg William. Egyszerre örültem neki, de egyszerre nem is örültem annak hogy felbukkant.

-Morton. Micsoda meglepetés. Látod, sikerült a főnyereményt kifognom. A 33-as na csak az enyém. És amint vége a táncnak ki is használom.-Perverzen megnyalja a száját, amitől hányni tudnék.

-Sajnálom, a főnök hivatja. Majd legközelebb.-Kiránt Alex karjaiból és ő is magával rángat. Miért rángat mindenki?

Megáll a mosdó előtt, majd be invitál a helységbe.

-Jól vagy? -Amint kimindta a kérdést a tekintete a csuklómra téved.

-Igen-Komor válaszom szemlátomást nem tetszik neki.

-Basszus. Elkéstem. -Belevág egyet a falba, látom a szemén a gyötrelmet. Magát hibáztatja.

-Nem is kell a főnökhöz mennem igaz? -Hangom megremeg a kérdés közben, újra elönt a félelem.

-De igen, úgyhogy induljunk.-Most nem rángat, egyszerűen kisétál és elvárja hogy kövessem. Így is teszek.

A már nagyon jól ismert ajtóhoz érünk, és William lép be elsőnek, én meg követem.

-Ahh Morton és Miller. Már vártalak titeket. Nos, a lényegre us térek, nincs vesztegetni való időnk. Miller, úgy gondolom hogy túl értékes vagy ahhoz hogy az ittlévők kihasznállják a testedet. Erős nő vagy, és nagy benned a küzdőszellem. Az az ajánlatom, hogy felveszünk a tagok közé. Nehéz lesz, mivel rajtad kívül minden szervezet tag férfi, de úgy gondolom hogy menne. Látok benned tehetséget, úgyhogy ha te is bele egyezel és bizonyítasz a követjező pár hétben a szervezet tagja lehetsz.-Szavait nekem szánja, és komoly arckifejezést mutat de belül fél attól hogy nemet mondok. A szeme elárulja

Ránézen William-ra, ő is komoly és határozott. Bíztatóan néz rám, és fejével óvatosan és alug észrevehetően bólint, de én négis észre veszem. Átgondolom hogy tényleg ajarom e. De velegondolva, ígyis úgyis meghalok, és így jobb mintha szenvedés közelette halnék meg miközben éppen 3-an erőszakolnak.

-Örömmel csatlakoznék a szervezethez.-Hangom határozott, de legbelül még gondolkozok a válaszon.

-Remek, most nézzük mennyire tudsz kést és pisztolyt használni. Ott a céltábla, és mind a kettő fegyver. Tudod mi a dolgod.-Az asztalra mutat, ahonnan délelőtt elvettem a kését.

Ida sétáltam, felmérten a helyzetet, majd a kés után nyúltam. Hiába tűnök egy ártalmatlan kislánynak, le se tudnám tagadni hogy apámmal régen gyakoroltam a küzdelmet és önvédelmet. Apámnak volt fegyvertartási engedélye, és kiskoromtól kezdve ebben nőttem fel. És én barbik helyett inkább késekkel játszottam, anyám emiatt sokat is veszekedett apámmal. Így vissza gondolva lehet hogy apám is valamilyen szervezet tagja volt.
Kezembe vettem a kést, és céloztam. Pontosan a közepébe dobtam. Charles fütyentett egy halkat majd William kihúzta a kést a céltáblából, és utat engedett nekem a lövéshez. Vetöltöttem a pisztolyt, kibiztosítottam, majd azzal is céloztan. Miliméter pontisággal ugyan oda lőtten ahová a kést dobtam.

-Ez igen. Jobb vagy mint néhán férfi. A következő hetekben edzéseken fogsz részt venni, megerősítünk, és tökéletesítűnk. De bizonyítanod kell ez idő alatt hogy alkalmas vagy a szervezethez. A 2 legjobb emberemet fogod megkapni edzőként. William Morton és Alex Hill. Holnaptól kezded a kikélzést és próbatételt. Holnap csak felmérünk. Pihend ki magad, holnaptól hosszú napjaid lesznek. Morton készíts neki fent egy szobát, és bisztosítsd a kényelmét és biztonságát.- rágyújt egy szál cigire majd visszaül az asztalához, ezzel lezárva a beszélgetést.

William kivezettet a szobából, majd fent a folyosó másik végén kaptam egy szobát. Sokkal szebb és kényelmesebb mint az alagsorban a 33-as szoba.

-Ha keresnél a melletted lévő szobában leszek.-éppen kisétált volna mikor gyorsan utánna szóltam.

-Várj.-A kezénél fogva vissza rántottam, és az ajtónak nyomtam. -Köszönöm.-Hevesen megcsókoltam, kezem felfedező útra indult a nadrágjában. Állatias morgás hagyja el a száját, és már érzem ágaskodó farkát. Fenekemre markol és így von közelebb magához.

《《《《》》》》

tánc az ördöggelDonde viven las historias. Descúbrelo ahora