Új lakótárs[]BTS[]

8.

JK pov

Egész este vergődtem az ágyban,hol melegem volt hol fáztam de egy dologban biztos voltam,nem tudtam nem elképzelni ahogy Y/N odabújik hozzám esténként és ölelkezve alszunk el. A nagy fantáziámat egy hirtelen csapott zaj töri meg,ijedten nézek körbe a szobámba.
- Van ott valaki?? -kicsit remegve de felketlem ágyamból és a hang felé vettem az irányt. Nem telt sok időbe mire megtaláltam a zajcsapót.
- Y/N??? -szólítottam az illetőt aki éppen az ablakon akart kimászni
-Mit csinálsz!? Gyere le onnan! -kiáltottam rá de nem olyan hangosan hogy felkeltsem a többieket is,szerencsére Y/N le is mászott de a szobámba
-Bocsi ha felkeltettelek,kiejtettem a telefonom az ablakon és itt landolt a párkányon -nevet kínosan- én és a szerencse...
Szemeim körbefutják testét elemezve a finom íveket de egyből elpillantok mikor meglátom hogy csak egy köntös van rajta
-Rám hoztad a frászt,azt hittem ki akarsz ugrani,mostmár tudom hogy a telefonodért jöttél de viszont akkor sem szabad kimászni az ablakon...még bajod esik- észre sem vettem magam ahogy lassan a kezéért nyúltam hogy megfogjam. Ez is csak addig tartott amíg meg nem hallom lágy nevetését.
-Olyan cuki fejed volt az előbb,biztos emberből vagy? - nevetett mire én elengedtem a kezét és arcom eltakartam vele míg pír szökött az arcomra
-Én...csak féltem hogy bajod esik...de miért nem kopogtál inkább?
-Nem tudtam alszol e és nem akartalak felkelteni ügyetlenségem miatt- elmosolyodok egy kicsit de próbálom visszafogni magam
-Nincs baj úgysem tudtam aludni...de te miért nem alszol?
-Hát foghatnám arra hogy tanulnom kell de arra is hogy a telefonomba bújtam,igazából mind 2 igaz de tényleg tanulnom kéne..a nyelvtan tanár ki spécizett magának
-Áh értem,hát sok sikert holnapra,de mostmár aludjunk is...mármint nem eggyütt félre ne érts- Megyint gondolkodás nélkül beszélek,ahj Jungkook szedd már össze magad
-Értem én,na akkor megyek,jó éjt Jungkook- Azzal kisétált a szobából én meg az ágyra feküdtem,hát ez kínos volt az fix

Y/N pov

Besiettem a szobámba miközbe éreztem hogy ég az arcom,tuti úgy néztem ki mint egy paradicsom.

Másnap reggel a többiekkel csak a suliban találkoztam egy angol órán ahol össze vagyunk vonva
-Hé -szólalt meg a padtársam aki Yoongi volt
-Igen?
-Te ezt érted? -mutat egy feladatra amit meg kellett csinálni
-Igen,elmagyarázzam?
Bólint eggyet mire én elkezdek neki magyarázni. Valamikor el-el pillantok hol a tanárra hogy egy osztálytársra mire arra leszek figyelmes hogy Jimin is és Jungkook is ugyan azzal az irigy tekintettel néztek felénk viszont elfordultak mikor rájuknéztem és folytattam a magyarázást Yoongi-nak.
-Jövő héten témazáró abból amit ma és holnap veszünk,mehettek -jelenti ki a tanár és mindenki egyből elhagyja a termet,Jimin Yoongira tapadva sétál ki míg Jungkook úgy megy el mellettem hogy majdnem fel is lök. Mivan vele?

Suli utan a szokásos kávézóba beültem tanulni egy kicsit egy kavé mellett,itt nyugalom volt és csend,csak a madarak hangja törte meg a csendet meg még egy pár autó na meg eső...várjunk mi? Esik!?
Kinéztem az ablakon ahogy már szakadt az eső,nem akartam tovabb várni hiszen egy óra múlva jönnek ellenőrizni senki sem lóg e el a koliból. Gyorsan összepakoltam és egy pulcsit a fejemre terítve futólépésben siettem vissza.

-Hol voltál? -jön velem szembe egy nevelő pont akkor még mielőtt bementem volna
-Tanulni voltam csak megfeledkeztem az időről és az esőt is be szerettem volna várni míg eláll -néztem rá hátha elengedi ezt az egy véletlent de nem jártam sikerrel
-Ezen a héten nem lehetsz kint 9 óránál többet -jelenti ki és elsétál,oh hogy rohadna meg hogy e percért elveszi a kimenőmet
Fel kullogtam a szobába majd végül a sajátomba és akaratom ellenére becsakptam az ajtót a táskámat meg levágtam a földre. Tudtam hogy vagy Jin vagy Hoseok be fog jönni megkérdezni hogy mivan de nem nagyon érdekelt most semmi csak ledőltem az ágyba...kicsit sem vagyok dramatikus😉

Mikor már azt hittem végre elalszok ilyen 3 óra múlva kopogtak az ajtón és ahogy sejtettem Jin volt az,bekukucskált a szobába
-Minden okés? Hallottam hogy nem vagy valami boldog az ajtócsapkodásból ítélve
-Semmi az egész csak hozom a dramatikus formámat megint
-Hogy-hogy? -néz rám kérdően
-Késtem 3 percet és nem mehetek ki 9 nél tovább,pedig most pont kinéztem egy jó bulit. Úgyis rámférne már ha kimozdulnék -szavaimra csak bólintott,majd sarkonfordult és becsukta az ajtót egyedül hagyva engem és igazából senki mást mert egyedül voltam.
Lehet hogy csak nekem de amióta elmúltam 19 olyan magányosnak érzem magam,mindenki körülöttem egy jó párkapcsolatban van én meg csak így egyedül...lehet ez egy jel?