Új lakótárs[]BTS[]

7.

Y/N pov

Jungkook elvitt minket suli után a parkba egy megbeszélt időpontban,megvártuk jimint meg yoongit majd elkezdtünk sétálgatni erre annyit látok hogy Jimin konkrétan voncolja maga után Yoongit
-Gyere már hát csak nem hiszed hogy végigrángatlak az egész parkon? Használd a lábaidat Isten azért adta őket Én és Jungkook megálltunk hogy bevárjuk őket aztán jött Jiminnek a nagy ötlet
-Mi lenne akkor hogyha én elmennék jobbra Jungkookkal,Y/N meg Yoongi val a másik irányba,had dumcsizzanak egy kicsit Mosolygott miután befejezte,de Yoongi cseppet sem volt oda az ötletért
- Muszáj? Nincs kedvem ilyenekhez most Durcizik,csak hozza a szokásos formáját
-Igen muszáj,na gyerek Kook mi elmegyünk arra Azzal a lendülettel megfogta a karját és elhúzta a másik irányba engem és Yoongit otthagyva egyedül kettesben...kínos csend volt
-Szóval,most mit csináljunk? Töröm meg a csendet
-Ne engem kérdezz nem az én ötletem volt Még mindig duzzog eléggé látszólagosan. Leülök egy padra és csak nézek a parkban hogy milyen érdekességek vannak errefelé.Kis idő múlva ő is leül mellém a padra és sóhajt eggyet
-Figyelj..tegnap láttalak Jiminnel a folyosón,mit mondott?
-Csak annyit hogy Jungkook boldogabbnak látszik most hogy itt vagyok, meg azt hogy veszekedni szoktatok velem kapcsolatba Majd megint néma csend lessz,nem zavar csak már kezd nagyon kínos lenni még a fejem is megfájdult
-De ugye nem akarod elcsábítani Jimint? Nézett rám gyilkostekintettel
-Nem? Miért kéne,csak ma beszéltem vele meg nem is vagyok az a hangos ismerkedős tipus..csak egy kicsit de esküszöm hogy nem Nézek rá mire ő is oda fordul és bólint
-Akkor jó,csak gondoltam megkérdezem hogy esetleg van e köztetek valami de ha csak barátok vagytok akkor oké -Felnevet- Tudod ő az enyém..vagyhát ez most így fura de egyenlőre csak barátok vagyunk extrákkal amiről a többiek is tudnak ott a szobába Én csak halgattam amit mond,nem gondoltam volna hogy egyszer valami ilyenről kell beszéljek
-Ha nem gond hogy kérdezek,hogy ismertétek meg egymást? Elmosolyodik aztán ránéz e telefonjára majd vissza fel
-Általános iskolába lettünk barátok asszem 5.-be,iskolát kellett váltanom mert édesapám ott kapott állást éshát nem igazán voltak befogadóak a többiek rajta kívül,meg még persze itt volt Taehyung is de ő más tészta-nevet- mikor kosár edzsésem volt vagy esetleg meccsem akkor mindig ott volt és egészen a legvégéig ottmaradt. Amikor gimibe 3 osztályosok voltunk akkor jött ez az ötlet hogy ő is egy kicsit többet akart meg én is Bólintok és látom ahogy elpirul miközben valamin nagyon gondolkozik
-Min töröd a fejed? Kérdem
-Á semmi,csak belegondoltam amikor először csináltuk,ahogy átöleltem és közbe basz-
-Oké elég értem Vágok a szavába amin csak kiröhög
-Jó bocsi. Akkor béke van?
Bólintok és kezetrázunk majd mesélünk még pár vicces story-t egymásnak

JK pov

Jimin elrángatott messzire a park másik felébe és ott leültetett egy padra,az agyam le állt a hirtelen történésektől majd hirtelen észba kaptam ahogy Jimin megszólalt
-Hogy hogy ennyire más lettél,olyan nagyon hirtelen kezdtél kiugrani a depiből ami eddig nyomott Szavaira hirtelen az enyéim megakadtak a torkomba,ennyire egyértelmű lett volna?
-M..Mi? Gyögök ki valami választ
-Jaj nemár haver nagyon egyértelmű,na mesélj mivan
-Hát...Itt lefagytam és egyszerűen nem jöttek a szavak
-Izé..őő,hogy mondjam
-Szerelmes vagy? Vágott bele a szavamba amire csak elpirultam és megráztam a fejemet
-Nem nem,nem erről van szó..csak
-Csak mi? Ismételten szavamba vág
-Ha hagynád hogy befejezzem elmondom
-Jó bocsi mondjad,kussolok Veszek egy mély levegőt
-Amikor megtudtam hogy egy lány lessz a szobatársunk úgy voltam vele mint Yoongi,utáltam az ötletet...de amikor ajtót nyitottam neki és körbevezettem minden más lett,úgy éreztem hogy ő segít nekem megtalálni a fényt az alagút végén
-Miért éreztél így? Kérdi barátom
-Nem tudom..csak úgy jött és aludni is tudtam este amitől megmozdulni és kijönni a sötét szobámból,talán...nem is tudom Sóhajtok és hátradőlök a padon majd Jimin re nézek
-Éreztél valamit amikor ránéztél?
-...őszintén,az anyukámat láttam benne ha lehet ilyet mondani,ami olyasfajta megnyugtató érzést keltett bennem,de nem tekintek rá úgy mintha az anyám lenne mert nem az nyílván
Jimin bólogat majd megveregeti a hátam
-Legalább nem kell azért a depis kisfiúért tovább aggódni,szerintem most van az neked hogy tényleg elindultál a fény felé keresve a jó utat..anyukád büszke lenne rád Kedves szavai a szívemig jutottak és kicsit bekönnyeztem,amint észrevette egy ölelésre húzott amit viszonoztam.
-Na gyere te,menjünk vissza
-Rendben Azzal visszasétáltunk Yoongi hoz és Y/N hez.Kicsit meglepődtünk amikor láttuk hogy konkrétan Yoongi levegőért kapkod olyan nagyon erősen nevet azokon amiket mond neki Y/N
-Wow,itt meg mi történt? Kérdezte Jimin mire Yoongi csak annyit mondott
-Imádom ezt a csajt,olyan jó a humora És folytatta a nevetést

Mikor már lenyugodott elmentünk egy közeli kávézóba ahol Jimin kikérdezte Yoongit hogy békültünk ki. Mindezek után visszamnetünk a koliszobába és ez a nap is sikeresen zárult miután kiterültem az ágyamon.