Vágy vagy józan ész?

Vágyakozás

Alastor másnap már kora reggel készen állt a napra. Úgy döntött, hogy marad szokásos nadrágjánál és egy piros ingnél. Nem akarta öltönyét illetve nyakkendőét is magára eröltetni. Igazság szerint "trehánysága" a tegnapi napból eredt. A fejében már vagy 1000 és 1 forgatókönyvet lejátszott miként kínozná meg királyát a mennyei nedű reményében. Gondolatai a beteg vigyor mellé egy kisebb pírt is csaltak arcára amit ő maga észre sem vett. De, hogy vette volna? Fejében már egy kész terv előállt, hogy ma is legyen esélye hozzá jutni a "házi" aranyhoz.

Mindeközben Lucifer akár egy gyerek aludt nyugodtan. Bár kívülről úgy tűnhet, hogy legszebb álmában lézeng a valóság teljesen más volt...a szobát lassan halk nyöszörgések töltötték be, ahogy a király álmában vergőik.

"-Ah! Alastor! -nyögtem fel -Folytasd! -ujjaim még a szokottnál is fehérebbek voltak úgy szorítottam az alattam lévő puha kacsás lepedőm

-Úgy terveztem Uram~ -lökött csípőjén Al mire sírva fakadtam a fájdalom okán. -Heh, akar még fennség? -a démoni hangja olyan sexi! Agh ennél jobb nem is lehetne! Lábammal átöleltem nyakát szorosabban és úgy élveztem minden egyes erőteljes lökést. -Apa! Apaaaa! -hah? Apa...?"

-APA! -charlie éppen az ajtó előtt állt és úgy kopog mintha fegyvert szorítanának a fejéhez.

-Huh? I-igen? - a király álmosan és kissé lihegve ébrett egy olyan dologgal amivel már három éve lassan nem kellett foglalkoznia. A reggel és az álom hatására olyan merev lett akár egy beton oszlop -Oh bazdmeg! -igyekezte gyorsan rendbe szedni magát majd beengedte lányát. A nő szemei előtt állt felnőtt...éredt...erős apaja aki majd agyon verte Ádámot! Aki a legveszélyesebb lény a Pokolban...és még így is világoskék kacsa mintás, hosszú pizsamába ült vissza ágyra.

-Jól vagy apa? Fel akartalak kelteni de hallottam, valami fura zajt....minden rendben? -tette a lány apja vállára kezét és ezen cselekedét még egy aggódó szempár is fűszerezte.

-Igen! Igen! Abszolút! Prímán! Remekül! -vakarta meg tarkóját -Csaaaaaaak ezek az álmok! Pfff! Még a Pokol királyának is vannak furcsaaaaa álmai! - hangja olyan volt akár egy tizen éves iskolás aki éppen meggyőzné tanárát, hogy a kutya ette meg a házifeladatot.

-Hehe, oké? -nevetett ezen a hercegnő -Csak szólni akartam, hogy ma Alastor kör-

-Oh kedvesem! -nyitott be Al -Had kérjem meg én az urat! Sátán ments, hogy a posta galambomnak használjalak! -Lucifer szinte vérbe fagyva nézett végig a démonon. Reggeli problémája nem, hogy javult de csak rosszabb lett. Szemei előtt a tegnapi események lebegtek és álom világa teljesen elszabadult -Kedves Uram...-lépett a "nagy" úr elé a szarvas -Körbe vezethetném a Pokol lágy ölén? -nyújtotta ki karmos kezét és egy őszintén kegyetlen mosolyt villantott.

-M-mi? -a szőkeség arca pirosba torkollott és megfogta az előtte lévő lehetőséget -Hát legyen! Bár nem hinném, hogy a pokol egyetlen Királyának tudsz újat mutatni!

-Ezt vegyem kihívásnak? -hajolt közelebb és mintha a versenyszellmem csillant volna meg a szemeiben

-Vedd, Bambi~! -nevettet fel

Ezek után Charlie egy kínos köhögéssel szakította meg a feszült pillanatot. Pár szót még váltottak majd a két férfi elhagyta a helyet. Lucifer eleinte unottan sérált a másik mellett. A sok sok pusztitás elvette még a nem létező halottkedvét is. Régen sokkal szebbnek találta ezt a helyet...mikor még neje egy csodás és a helyzet ellenére is barátságos volt. Mostmeg egy undormány kihasznált helyet látott, amit lakói tönkre tettek...

-Erre Uram! -fogott a Vörös ördög királya derekára és egy hirtelen kanyarral tértek le a főútról. Így sétáltak még egy jó 5 percig -Úgy érzem ez érdekelhet Lucifer~! -az említett mögé lépve befogta lila szemeit

-Hah?! MIT CSINÁLSZ BŰNÖS?! -akadt ki teljesen a hisztis "kisfiú". Mielőtt még támadni tudott volna Al megfordította elfordította és elemelte kezeit

-Remélem ez már tetszik Luci! -mutatott a csodaszép Kanibál földre. Szemei kitágulva meredtek a régies kisvárosra. A rend és a harmónia tökéletes látható volt ezen a beteg földön. Olyan volt amelyeknek Lilith teremtette régen, ahol még nem cseszték szét a sok bűnös lelkek...

-Wáo...-sokkolt le teljesen majd egy széles mosoly ült az arcára -Köszönöm..-fordult meg és egy hosszabb öleléssel is nyugtázta háláját

-Khm! Uram...menjünk inkább! -tolta el Alastor magától királyát. Majd kézen fogva levezette a nagy utcákra a kisebbet. Sétájukon sokan köszöntek nekik és mindenki kedvesen viselkedett.

-Csak nem? -halottak egy női hangot -Jól látom, hogy az egyetlen Rádió Démont láttják a szemeim? -sietett feléjük Rose -Mi szél hozott ide? -pukedlizott illedelmesen -Oh már megint Al? -mutatott a fekete szemű a Luciferre -Tudom, hogy szeretsz nassolni Al de ez a kicsike már nem túlzás? -kuncogott a lidérc

-Woh woh woh! Itt mindenki ilyen szókimondó?! -háborodott fel magában a "nagy" úr -Lucifer Morningstar! -nyújtotta ki a kezét mire a nő értetlenül nézett. Lucifer nem tudta, hogy ez mekkora pofátlanság is az ő részéről, hiszen Rose idején a nőknek nem nyújthattak kezet férfiak, kivéve férfüjek vagy család tagjaikat.
-Nos? -rázta meg kezét mire Alastor hirtelen rámart és maga mellé utasította a tiszteletlen végtagot.

-Uram! -mordult rá -Kérlek bocsáss meg Rosie kedvesem! A "nagy" úr nincs tisztában a határokkal! -szorította meg kacsóját Alastor még erősebben

-Oh...Ugyan ugyan semmiség! És kérem bocsássa meg modorom! -vett fel egy kínos mosolyt

-Úgy érzem ideje mennünk! -kezdte rángatni a lélek uralkodóját. Egy darabig szótlanok voltak mire a vöröske ismét megszólalt -Remélem tudod, hogy most kurvára mérges vagyok Uram! -lökte be egy sikátorba -Nem elég, hogy egész nap a kegyeiben próbálok járni de erre így szégyenbe is hoz engem! -lépett a dühös démon a másik elé ezzel a falhoz is utasítva őt -Kérem..csak fogja vissza magát! -sziszegte akár egy mérges kígyó

-Oh! Szóval mostmár én vagyok a rooooossz fiú itt hah?! Ugyan már! Én az isten basztam Pokol királya vagyok Lucifer! -mordult vissza a másik. Szemei színe változni kezdett és szarvak nőttek ki homlokából.

-Milyen KIS édes! Azt hiszed megijedtem ettől? -Alastor sziruetje kezdett megválltozni és démonivá vállni. Hatalmas agancsai hegyesen ékeskedtek feje bubján. Szemeit elöntötte a méreg. Ám, ahogy mérete is növekedett volna egy fájdalmas nyögéssel zuhant a földre. Régi sebéből ömleni kezdett a vér és ez szinte megbénította őt

-Baszki! -a másik fél ijedtem térdelt mellé. Alakja egy szempillantás alatt lett újra normális. -Mi történt? -tépte le kabátját és ingjét egyszerre a haldokló félnek. Amint ezt megtette szemei elé tárult a kiújult sebhely

-Ch...-köpött ki Alastor egy kis vörös nedűt -Azt hittem erről gondoskodtál..-forgatta meg szemeit

-Én is! -ült rá Lucifer a másik derekára -De ezek szerint valami gond van...lehet újra meg kell tennem! -szedte le kabátját magáról majd karját szájához emelte volna de egy erősebbik fogás a mélybe húzta

-Majd én..-emelte Al éles fogaihoz a fehér testrészt és erősen ráharapott.

-Ah! A-ala-! -nyögött fel a bukott angyal kéllyel a hangjában. Még maga sem tudta ez miért izgatja fel ennyire de valahogy nem is izgatta ezen a ponton túl csak át adta magát a pillanatnak. Mire feleszmélt keze neki lett nyomva Alastor mellkasának. Hamarosan a vágás helyén ismét csak egy kicsiny heg éketlenkedett ami őszintén csak még vonzóbbá tette számára a látványt.

-Agh! Nem birok uralkodni magamon! -ragta meg az ágyékán ülő férfit vállainál fogva Alastor. Mielött még válasz érkezett volna egy újabb harapás érte az Uraság nyakát. Az angyali vér szinte csak folyt a kiéhezett ragadozó szájába. A sikátor csendjét csepegés és elfolytott nyögés hangjai lengtél körben mind két férfinak felizgultságot okozva.

-Alh! H-hagyd abba! -lökte fel végül magát a király kipirult arccal.
Némán meredtek egymásra miközben mindkettejük agya vadul zakatolt. A vágyódás és a józan ész itt folytatta eddigi legnagyobb csatáját tekintetük közt.

Sziasztok srácok! Tudom tudom sokat késtem ^^"
Nagyon sajnálom de igyekszem mostmár gyakrabban lenni!
Köszönöm a sok sok pozitív kommentet és remélem élveztétek! Na pusziiii~
1250 szó