"Ez nem egy ottani dal
De ez egy ottani lány"
Átlagos napnak indult ez a reggel is.Mint mindig ma is az ébresztőm idegesítő hangjára keltem.Nagy nehezen kikászálódtam az ágyamból majd a fürdő felé vettem az irányt ahol megmostam az arcom majd a fogam.Nagy sóhajtásokkal ültem a kis fésülködő asztalom elé ahol el is kezdtem az arcom kenni mindenféle krémmel.Mikor készen lettem ezzel a lépéssel feldobtam egy kis szempilla spirált majd egy kis pirosítót is.Szerencsésnek mondhatom magam hogy 16 éves létemre alig van valamennyi bőrhibám.Mondjuk itt a nyár ilyenkor meg úgy is megjavul minden.
-akkor most a haj!-csaptam a combjaimra és már elő is vettem a kis dysonomat amit karácsonyra kaptam még anyuéktól,hogy hullámokat varázsoljak a majdnem derékig érő sötét barna szög egyenes hajamból.Nagyokat szenvedtem mire valamit elértem ebből a kis projektből.Mivel kész lettem a fejemmel és a hajammal,jön a ruha.Megnéztem este hogy ma 28 fok lesz így az nagyon bomba.Egy natúr lenge nacit és egy hozzá hasonló színű kötött kis toppot választottam.Még egy natur ralph lauren kapucnis pulcsit is elpakoltam még.Táskámba pedig szokás szerint bele szórtam mindent ami fontos:füles,víz,töltő meg két könyv hogy látszik tanulni megyek.
Amúgy alap járaton elég jó jegyeim vannak ehhez a felfogáshoz képest de mindegy.Úgyis táncos lesz belőlem nem orvos.Fehér ajtóm kilincsét lenyomva kimentem a szobámból és anyukámék tekintetével találkoztam.
-jóreggelt.-mosolygott bájosan anyukám aki a konyhába sürgött.
-jóreggelt.-vigyorogva vetettem le magam az étkező asztal székére.
-hogy aludtatok?-csatlakozott apukám is.Már megszoktam hogy ennyi a dolga,sajnos a folyamatos válalkozásai miatt kevés ideje van ránk.Ugyanez vonatkozik anyukámra is.Nem kéne dolgoznia de Pécs egyik legjobb sebészei közé tartozik amiért nagyon büszke vagyok rá.Aztán hát jöttem én.Nincs tesóm,egyke vagyok,nagyon nem lettem egy érdekes vagy tehetséges gyerek.Nem mondanám magam szépnek se bár mindenkitől ezt hallom.Sima sötétbarna hajam van kék szemmel társítva és kicsit olaszos beütésem van.Életem a tánc már kiskorom óta.Talán ezt az egyet tudnám megnevezni amiben igazán jó vagyok.Egyszerű gyereknek nevezem magam,jól neveltek a szüleim,rendes körülmények közt nőttem fel.
-na viszont én megyek!-álltam fel a konyha asztaltól mikor befejeztem a reggelim.
-rendben kincsem,a kajád a konyha pulton ki van készítve!-itta anya a kávéját
-rendben köszönöm!-pusziltam meg.A konyha pulthoz sétáltam majd eltettem a kajám és a vizem,majd felvettem egy sima egyszerű af 1-et és megindultam a suliba.
Becsuktam a bejárati ajtót,majd kisétáltam a kapu helyére,mivel még kb 1 éve építjük ezt a házat és még nincs minden kész.Nagy dilemmákba voltam hogy most rollerel vagy sétálva menjek,de végül az utóbbi mellet döntöttem mivel van még időm.A sulira kb 20 percre lakok sétálva így elég egyszerű az egész.Szerencsémre majdnem minden barátom ezen a környéken él szóval hamar találkozok valakivel akivel sétálni tudok.Útközben elindítottam egy random lejátszási listát a telómon.
-nem hiszem el baszki nincs egy normális szám!-ütögettem a jobb airpodsom hogy váltsa a számokat.Egyszer meghallottam egy ismerős számot,el akartam pörgetni de mégse tettem.Kiváncsi voltam a számra.
"Yeah
Oh, oh, oh
Elvesztem benned nem akarom hogy megtaláljanak
Csukva a szemem veled ülök lenn a fák alatt
Tudom hogy szar most de a legjobb még hátra van
A fejembe halkan szólít meg megint egy árva hang
Azt mondja várjak de egész éjjel vártalak
Zaklat a tudat hogy ez az ami rám marad"-egyszer csak egy kezet éreztem a hátamon.
-baszki Marci halálra rémisztettél!-vettem ki a fülest a fülemből.
-bocsi.-nevetett a magas barna szemű barna hajú haverom.-felülsz mögém Ari?-nézett rám boci szemekkel.
-most már ki jár az ingyen út amiért megijesztettél.-tettem keresztbe a kezem majd felszálltam mögé és már suhantunk is a suliba.Hamar meg is érkeztünk a sulinkba.Amúgy szeretem,bár még csak a 9.ket most fogom kijárni,de amúgy is vissza tartott vagyok.Amúgy sztem a gimi nem is akkora cucc nem tudom miért mondják ilyen vészesnek,aztán a mi sulink elvileg tök elit asszem bennt vagyunk a top 15-ben.Meg amúgy eléggé tágas,meg most adták át az új részét szerencsére mi ott vagyunk.
-na meg is érkeztünk!-állt meg Marci a suli kapunál.
-oksi,megvárjalak amíg leteszed a rollert vagy menjek fel?-szálltam le.
-menj csak még lehet megvárom a Dávidékat.-mosolygott.
