✿Még sem ismerlek (Hyunho) ✿

6. rész

-Meow- dörgölözik valami hozzám.
Szemeimet lassan nyitogatva egy Dori-val találom szembe magam.
-Meow- dörgölözik újra. Kezemet fejecskére téve simizni kezdem.

Majd ahogy kezdek jobban felébredni körül nézek a helységben és senkit nem látok.

Egyedül lennék itthon?

Lejebb nézve észre veszem hogy bevagyok takarva, ami alól további két cicus bújik elő hozzám bújva.
Az ablakon fényesen süt be a nap. Magyarán egy éjszakát a kanapén töltöttem, úgy hogy most reggel van. Viszont -
Valaki nagyon gondoskodott arról hogy kényelmesen aludjak
Egy égi puha takaró volt rajtam és egy nagy párna a fejem alatt.

A kanapéról fel kelve indultam el a konyhába innivalóért. A cicusok engem követve siettek utánam. A szekrényhez lépve kivettem egy poharat és vízet töltve bele inni kezdtem.

Durva amúgy hogy kemény egy hét alatt milyen közel kerültem Minho-hoz, és még hátra van úgyan ennyi. Mi lesz még itt?

A poharat letéve az asztalra, vissza indulnék a kanapéhoz mikor is a három szőr gombóc gatyámba harapva próbálnak vonszolni. Kérdőn nézve rájuk megyek arra amerre húznak.
Szép komotosan elkezdünk felfele menni az emeletre majd ahogy észre veszem hogy Minho szobájába akarnak vinni egyre kíváncsibb lettem miért hoznak ide a cicusok.

Mikor beértem azonnal megéreztem a jellegzetes Minho illatát.

Amugy én még nem is voltam a szobájában.

Bejebb menve a cicusokat előre engedtem hadd menjenek és ők nyomban egy polchoz sietve nyávogtak. Oda pillantva vettem észre sok bekeretezett képet. Közelebb menve néztem meg őket. Volt egy családi és a bandával közös kép is. Jisung-gal közös, a ciccákról is. Viszont az utolsó teljesen lesokkolt.

Ezen mi vagyunk?

A képet megfogva járja át az egész lényem újra az a kellemes jó meleg érzés.

Ekkor volt az hogy a bandával éppen MV forgatáson voltunk és Minho-val tánc versenyt nyomtunk le hogy valami vicces videó is készüljön rólunk. És annyira bele lendültünk hogy végül össze koccanva a földre estünk. Így egymás mellett feküdve úgy hogy kezeink a másikon fejünk össze döntve mosolygunk a képen. Az egy nagyon vicces és kedves pillanat volt a számomra.

Az emlékre ujjammal végig simitok Minho mosolygós arcán. Ennek láttán nekem is szép lassan egy boldog mosoly jelenik meg arcomon.

Majd hirtelen egy ötlet jutott eszmbe.
Egy filcet keresve a képet óvatosan kivettem a keretből és a fotó hátuljára írtam egy üzenetet. Mikor kész lettem gondosan vissza raktam mindent a helyére és vissza lementem.
A kanapén elkezdtem rendet rakni, a macskáknak ennit adtam, majd úgy gondoltam elkezdek sütit csinálni. A sok recept között válogatva végül egy több fajta ízesitésben lévő mochira gondoltam. Elő pakolva a hozzávalókat neki állva a krémnek majd a tésztának.
Mikor a töltést kezdtem el csinálni hirtelen érztem meg derekam körül valakinek ölelő karjait, ami álltal minden ami a kezemben volt az így szárnyra kélt. Tehát a félkész mochi a mögöttem lévő személy fejetetejére pottyant az az Minho-ra. Láthatóan meglepődött mikor észre vette mi van a fején ami-
-Barna lett a hajad? - fordulok felé teljesen miközben még mindig derekam érinti.
-Hát igen. Gondoltam én is megváltoztatom.- esik le lassan a mochi a fejéről.

Annyira jól néz ki most neki ez a hajszín

-Jó lett nagyon, bár most kicsit mochis lett. Mondjuk így nem csak jól néz ki de finom is lesz! - mosolygok rá.
-Az már biztos- szed le egy nagyobb darab krémet hajáról.
-Figyelj ezt gyorsan befejezem addig te moss hajat majd én megszárítom neked jo? -

Tudom hogy ő is megtudja csinálni. De kissé saját hibámnak is érzem a dolgot hogy most össze lett csuvázva neki.

Nézzett is egy ideig de végül beleegyezve fel ment hajatmosni. Én addig mi hamarabb befejezve a mochikat össze pakolok, elmosogatok és fel sietek Minho szobájához. Az ajtón bekopogva belépek a helységbe ahol Minho az ágyon ülve vár rám. Érkezésemre fel figyelve nézi végig ahogy elé megyek és elveszem tőle a törölközőt. Fejére téve elkezdtem finoman törölgetni.

Amúgy jobban bele gondolva, vajon mióta van ott neki rolunk az a közös kép? Kötve hiszem hogy régota mert annyira nem voltunk jóban hogy ezt kiérdemeljem.
De azért kedves tőle
erre el is mosolyodom.

Hm nincs itt a hajszáritó. Azt elfelejtetük.

A törölgetést abba hagyva a fürdőszoba felé megyek ahonnan egy hajszárítoval térek vissza. Viszont pár méterre Minho- tól megbotlottam így szegényre esve az ágyra borultam, míg a hajszárító a földre.
A fejünket is össze ütöttük így homlokomra fogva borultam vállára.

Ma lehet kerülnöm kéne Minho-t....

Ő is grimaszolt a fájdalomtól, míg én konstatáltam hogy még is milyen pozítúrában fekszünk mi most. Enyhe pír meg is jelent az arcomon amit próbáltam valahogy takarni.
-Hyunjin.. -simogatja a fájó pontot.
-Uh én nem, nem direkt volt. Ne haragudj- kelek fel, így magyarán az ölében ülök most.
-Jól vagy? Nagyon fáj? - veszem el onnan a kezét. Egy kicsit pirosas de ahogy látom azért fájdalmas. Kissé büntudatom is lesz, bár röhejes hogy azért jöttem neki hajat szárítani hogy úgy mond kiengeszteljem mert fején landolt a mochi. Erre újra bántom...

Majd eszembe jut egy jó ámde zavarbaejtő bocsánat kérés gyanán egy ötlet. A sebre pillanatva rá hajolok és egy rövid csókot hintek rá. Ám mikor elváltam tőle és felegyenesedtem teljesen lefagytam. Ahogy nézett rám igen csak zavarba jöttem.
-Mm ne néz már ennyire! - takarom el arcomat.

Mikor lettem ennyire félénk és zavarba jövös?

-Nehéz ha rólad van szó- egyenesedik fel hozzám.
-Miért? - engedem lejebb a kezem arcom elől. Erre szemembe nézve mondta.
-Elvarázsoltál- mosolyodik el - a személyiségeddel, a mosolyoddal, hogy hirtelen jött dolgokat csinálsz, az energia és boldogság amitt sugárzol magadból mind olyan dolog amit bármeddig elnézzek. Mert szertem. - veszi el kezeimet és ölébe ejtve simogatni kezdi őket.

Mérhetetlen boldogság járja át egész testemet. Szinte égek belülről.
-Akkor ez most - mutatok kettőnkre ami a sok izgalomtól már enyhén néha meg-meg remeget. Ezt ő is látva kezemért nyúlva rá csokólt, amivel csak még jobban megdobogtatta a már így sem nyugodt szívemet.
-Hyunjin leszel a párom, szerelmem? - néz rám megigéző szemeivel. Ezt hallva kezét finomam megszorítottam és mosollyal az arcomon mondtam ki.
-Igen! -ölelem azonnal nyakát át karva. Így a nagy lendülettől eldőlve újra az ágyon feküdtünk míg én hozzá bújva szorítottam magamhoz.

....

Ez az igazi szerelem? -Minho

❃.✮:▹happy stars◃:✮.❃