✿Még sem ismerlek (Hyunho) ✿

2. rész

Reggel hangos hangzavarra kelek fel.

Ja tényleg Jeongin és Seungmin nem tud csendesen készülődni

A telefonért nyúlva nézem meg az időt ami 5:00 órát mutat.

Jézusom...

A párnát fülemre nyomva próbálok vissza aludni de nem igen sikerül. Így elkezdek össze-vissza forgolodni valami kényelmes pontot találva hát ha elalszom. De nem. Végül addig szenvedtem hogy már eljött a készülődés ideje.

Nem vagyok egy tapló bunkó fajta de remélem valami két órás dugót kifognak vagy egy órát késik az a szar vonat

Az ágyból kikelve öltözök át, megfésülködök, fogatmosok. Felix még később indul így ő még alszik. Így a lehető leghalkabban megpróbáltam levinni a cuccomat a nappaliba ahol Minho már teljesen készen várt rám.
-Mehetünk? - néz rám. Én egyet bólintva jelzem neki hogy igen.

A garázshoz kimenve bepakoltunk Minho autójába és beszáltunk. Így elindulva közös utankon, amin én szépen bealudtam ha már Jeongin-ék miatt nem tudtam.

-Hyunjin- simogatja fejem Minho. A kellemes érzésre jobban bele bújok tenyerébe, amire lehet meglepődhetett mert nyomban elvette onnan. Erre lassan fel kelve álmosan nézek Hyungomra.
-Megérkeztünk - szál ki a kocsiból.

Ez gyors volt

Amint kiszáltam én is végtagjaimat egy kicsit megnyújtva fújtam ki a levegőt. Majd csipőre tett kezekkel fordultam a ház irányába.

Kis otthonos, bár jó nagy

Tekintettemet Minho-ra vissza vezetve figyelem végig ahogy az ajtóhoz megy és becsönget. Pár perc múlva nyilik is az ajtó és egy szép fiatalos hölgy jelenik meg.

Gondolom az anyukája

Jól megölelgeti fiát, majd mikor elválnak észre vesz engem is. Hátamat kihúzva tiszteletteljesen meghajolok elötte.
-Örvendek- egyenesedek ki.
-Jaj úgyan tegez nyugodtan. Na gyere ide. - jön hozzám és szorosan megölel.
Elöszőr lefagyok. Hiszen rég nem ölelt úgy senki mint ő, mintha tényleg az anyám lenne. Az ölelést viszonzva bújok hozzá jobban.

Ez valami csodálatos..

Lassan elválva egymástól betessékkel minket ahol Minho apjával is találkozom. Nála is meghajolva üdvözöltem amit én vissza is kaptam szintén.

Akkor ő jobb szereti a magázódást

-Jaj fiam lécci vezesd körbe Hyunjin-t. Addig mi bepakolunk nektek. -
-De anya ne ti csináljátok. Majd behozom. - menne ki Minho
-Ugyan semmi gond. Mi is megtudjuk csinálni. Na menjetek. - heseget fel minket így végül fel mentünk az emeletre.
Három szoba volt fent. Egy vedészoba, fürdő szoba és Minho szobája. Meg volt egy kis terasz.
-Nos ez az én szobám, az lesz a tiéd. Az pedig a fürdő. Okés? - néz rám.
-Igen-
-Jó. Ha bármi van nyugodtan szólj. - és elmegy gondolom a holmikért.

Utána indulva mentem le mikor is egy cica állta utamat, majd még egy és még egy. Mind hármojuk engem figyelve mértek végig. Ha egy lépést hátra mentem akkor előrébb jöttek ha meg előre mentem akkor maradtak ott ahol vannak.

Nagyon aranyosak

Közelebb menve se menekültek el így ovatoasn legugolva eléjük kezdtem el simizni őket. Bújtak hozzám doromboltak nyávogtak, volt ott minden. Az egyiket fel kapva öleltem magamhoz ami tetszet is neki. Ezt látva a többi is akart jönni, nyúltam is értük mikor valami koppant a földön. Rögtön oda pillanatva Minho állt elöttem engem figyelve.

-Engedik hogy hozzájuk érj? - ahogy megjelent a macskák hozzá siettek, bújtak, dörgölöztek.
-Igen. Miért ,baj? -állok fel a velem egy magas fiúval.
-Ja nem csak meglepett. -válaszol szükszavúan. Majd mellettem elsuhanva megy fel a böröndökkel.

Milyen segítőkész és kedves. Mondjuk a fiúkkal is ilyen ha jobban belegondolok

Utána sietve érem utol ahogyan pakol ki. Mellé menve segítek neki amin igen csak meglepődik.
-Hamár te is folyton segitesz akkor én is. Ezt hova tegyem? - emlek fel egy kis táskát.
-Az a fürdőbe megy -
-Okés-

Egész nap Minho-val voltam és egymásnak segítetünk. A szülőkkel is nagyon sokat voltam. Közösen megebédeltünk, elmentünk sétálni az egész családdal. Sőt estére sütögetés van betervezve.

Nagyon örülök hogy Minho meghívott magukhoz. Sokkal jobb mint otthon egyedül.

-És mond csak Hyunjin te és Minho sokat szoktatok együtt logni? - pillanat rám a hölgy.
Éppen a sütésre valót készítjük elő míg Minho-ék a tűzet rakják így csak ketten vagyunk bent.
-Hát szoktunk beszélgetni meg van hogy minket tesznek össze egymással - kezdek el gondolkodni.

Csak hát nem igen vagyunk egymással se. Vagy is de csak nem nagyon foglalkozunk a másikkal.

-Amugy meg nem nagyon vagytok egymással? -
-Öhm mi-
-Nem igen szoktunk mert mindenkinek van egy szorosabb barátsága és inkább velük vagyunk. De most egy hétig egymással leszünk úgy hogy mindent betudunk potolni. - jelenik meg Minho.
-Meg van a tűz-

❃.✮:▹happy stars◃:✮.❃