Nem hiszlek el! (SZÜNETEL)

1.rész

🌺Annie🌺

Reggel korán felkeltem, hogy biztosan el tudjak készülni mindennel. Úgyhogy gyorsan megfésülködtem, felfogtam a hajam aztán választottam egy futáshoz illő ruhát. Előkerestem az AirPods-omat, beraktam valami hangulatomhoz illő zenét, aztán már indultam is futni. Mindig ez dobja fel a reggeleimet. Mikor hazaértem anya már nem volt otthon, apa pedig aludt a szobájukban. Nick épp akkor jött le a konyhába.

-Jó reggelt!-köszöntem drága bátyámnak mosolyogva.

-'Reggelt hugi!-szólt ásítva.

-A többiek?-kérdeztem.

-Még alszanak.-válaszolta teljes természetességgel.

-És mégis mikor akarnak felkelni???-mostmár idegesebb voltam hisz 6:30 van ilyenkor pedig már rég fent kéne lenniük. Mert nekik fél óra kell, hogy rendesen elkészüljenek. Bár mondjuk nekem is.

-Én tudjam?-kérdezett vissza.

-És mégis miért.....-kezdtem-Á tudod mit? Inkább hagyjuk!

Úgy döntöttem visszamegyek az emeletre és lefürdök. Miután kijöttem a fürdőszobából, visszamentem a szobámba és átöltöztem. Felvettem egy piros spagetti pántos topot és egy fekete bő farmert. Felkaptam a táskám és indultam lefelé. Ekkor már a többiek is lent voltak. Kb 7:30-kor el tudtunk indulni.

Nagyjából úgy 10 perc múlva meg is érkeztünk. Bementem a termünkbe és leültem a helyemre.
(Gondolom)véletlenül nekem dobtak egy radírt úgyhogy felálltam,felszedtem és visszaadtam a fiúknak. Ők hebegtek, valami bocs, és kösz félét, de mondtam, hogy semmiség. Hiszen tényleg az.....vagy nem?!

Ma csak négy ofő óra lesz megtartva,aminek nagyon örülök. Sokat tanulok,de igazából nagyon utálom a sulit.

-Jó reggelt,gyerekek!-köszönt az ofő, amikor bejött a terembe.-Szeretném bejelenteni,hogy jövőhéten jön egy új osztálytársatok! Eredetileg a héten jött volna, de sajnos nem tud, mert megbetegedett. Valaki esetleg elválallja,hogy viszi neki a házit?-Rögtön feltettem a kezem, bár (ahogy gondoltam) rajtam kívül, senki sem jelentkezett.-Rendben van Annie, akkor utolsó óra után a szünetben gyere ide az asztalomhoz, és akkor majd elmondom, hogy hova kell vinned.-mondta a tanárnő,mire bólintottam. Mikor a 4. óra után kicsengettek mentem is az asztalhoz.

-Na, Annie a lényeg az, hogy a ti házatok mellett van pont az ő házuk ezért így is úgyis téged kértelek volna meg-nevetett.-Na! A lényeg,hogy most költöztek ide spanyolországból, de igazából Amerikaiak. Alexa Garciának hívják és nagyon jól beszél Latin-Amerikaiul is.-aztán még beszélt egy kicsit a lányról, meg még pár fontos dolgot.-És, szerintem ennyi lenne.-fejezte be(végre)a mondandóját.

-Mehetek?-kérdeztem kicsit türelmetlenül.

-Mehetsz.

-Viszontlátásra-köszöntem el a tanárnőtől.

Kimentem a kapun és elindultam a suli parkolója felé. Nick már várt a kocsijánál.

-Szia!-köszönt.-Indulhatunk?- kérdezte.

-Aham-dünnyögtem.

-Abby-t hol hagytad?-kérdezte.

-Nem velünk jön,hanem Ash-el.-válaszoltam.

-Indulhatnánk már???-szólalt meg drágalatos nővérem is.

-Hát persze!-szólt neki (és gondolom nekem is) Nick.

Mikor hazaértünk mondtam, hogy el kell mennem a szomszédba átvinni a házikat. Erre mondták, hogy oké, én meg elköszöntem tőlük.

-Na akkor elmentem, sziasztok!-köszöntem vidáman.

Átsétáltam a szomszéd házhoz és becsöngettem.
Egy középkorú, szőke hajú nő nyitott ajtót.

-Szia! Te biztos Annie vagy.-köszönt a nő, mire én értetlenül bámultam rá.-Az osztályfőnököd mondta, hogy jössz. Én Olivia Garcia vagyok, Alexa anyukája.

-Én pedig Annie Williams a szomszédból.-mondtam.

-Gyere be nyugodtan.-Mikor bementem egy gyönyörű ház fogadott.-Felmész az emeleten és rögtön a második ajtó Lexi szobája.-szólt nekem, én meg bólintottam.

Felmentem Alexa szobájához és bekopogtam.

-Szia! Lexi vagyok-nyitotta ki az ajtót.

-Hello! Én meg Annie.-mondtam én is a nevem.

-Gyere!-intett a kezével, majd hátat fordított és bement a szobájába.
Ilyenkor alaposabban megtudtam nézni; ugyanannyi idős mint én,közepes szőke haj,vékony alkat. Ja, és egyébként zöld a szeme mint az anyukájának.
Bementem a szobájába. Egy szó jutott eszembe amikor megláttam. Üres. Nagyon. Látszik, hogy még csak most költöztek ide. (Mármint voltak benne bútorok meg minden de...hiányzott belőle ő maga)
-Hogy érzed magad?-kérdeztem azt a dolgot ami szerintem a legfontosabb dolog most.
-Öhm...hát nem annyira érzem jól magam, de remélem, hogy jövőhéten már mehetek suliba.-mondta kicsit meglepetten,de aztán elmosolyodott. Utána olyan dolgot csinált amire nem gondoltam volna. Felállt és a nyakamba borult.
-Annyira kedves vagy!-suttogta.
-Jaj ugyan,ez alap!-legyintettem.
-Csak szerinted!-engedett el.-Ha te azt tudnád.....-motyogta, de inkább nem firtattam.

Kb még 4 órán át náluk maradtam. Ott is vacsoráztam.
Nagyon kedves lány. És ő az első barátom. Miután hazamentem lefürödtem, felvettem a pizsamámat és elmentem aludni.
Nagy nehezen hajnali 5-kor már elnyomottaz álom.