III. Fejezet - Sosem szerettelek..

632 56 9
                                    

-Csak pár napot maradok. - Néztem körbe a kis szobában amit találtam a neten.

-Jól van, akkor napi tízezer forint a szoba. - Nézett rám a csaj.

-Rendben.

Bólintottam, kiment majd leültem az ágyra sóhajtva. Nagyon gyorsan találnom kell valamit. Ki is vettem a laptopomat a táskából majd felhajtottam, beléptem majd rákerestem a neten éjszakai bárokra. A telefonomra néztem amikor csörgött.

-Szia, Bruno.. - Sóhajtottam mikor felvettem.

-Mi a szar történt és hol vagy?! - Kért egyből számon, felvontam a szemöldökömet. Mondtam volna de belém fojtotta a szót. - Laci konkrétan nincs magánál, nem tudok vele koncertre menni mert full készen van a gyerek.. - Mondta feszülten.

-Nehogy már az én hibám legyen.. - Nevettem fel halkan. - Összevesztünk és ott hagytam a francba, úgy gondo...

-De miért hagytad itt?! - Vágott a szavamba.

-Úgy gondolom.. - Kezdtem újra a mondatomat felemelt hanggal. - Nincs elszámolási kötelezettségem feléd, hogy mit csinálok és mit nem és azzal meg végképp nem tudok mit csinálni, hogy Laci drogfüggő! - Mondtam idegesen. - Ne rajtam verd le, rám rohadtul nem hallgat és látod tegnap is hogy hoztad haza.. - Mondtam. - Megmondtam neki is, hogy azt csinál amit akar mert befejeztük és ne hívogass baszki!

Kinyomtam a hívást mielőtt válaszolhatott volna, sajnálom Lacit de nem tudok rá hatni. Ha ilyen hülye akkor csinálja. Akármennyire szeretem nem számít, sosem leszek neki az első helyen.

***

-Szóval ebben kéne táncolni? - Néztem a kis ruhát.

-Vagy fehérnemű, amiben akarsz. - Nézett rám a fickó.

-Köszönöm a lehetőséget de nem élnék vele. - Álltam fel.

-Ahogy gondolod. - Nézett rám vállat vonva. - Még van vagy harminc jelentkező. - Mondta.

-Oké, viszlát! - Mondtam majd megfordultam és kimentem az klubból, elővettem a telefonomat sóhajtva. Mia hívott. Visszahívtam miközben elindultam vissza a lakáshoz ahol béreltem a szobát.

-Szia, Rebi! - Mondta mikor felvette. - Mi van veled? Nagyon aggódok!

-Szia. - Sóhajtottam. - Semmi jó.. - Nevettem halkan. - De ura vagyok a helyzetnek nem kell aggódnod.

-Azért azt a ledolgozott pár napot elutaltam neked amit az étteremben voltál. - Mondta.

-Köszönöm. - Mondtam miközben körbe néztem a zebránál mielőtt átmentem volna.

-Jól vagytok Lacival? - Kérdezte. Nagyot nyeltem.

-Persze, minden rendben. - Mondtam.

-Jól van akkor, ha bármire szükséged van csak hívj! - Mondta.

-Köszönöm, tényleg! - Mondtam.

-Szia, puszi!

Mondta, mikor én is elköszöntem bontottuk a vonalat. Felmentem a lépcsőn sóhajtva, kissé megtorpantam amikor a táskám az ajtó előtt volt és rajta egy papírka. Ezt nem hiszem el. Oda mentem és körbe néztem majd elolvastam a papírt, röviden annyi volt rajta, hogy kellett a szoba és sajnálja a csaj aki kiadta nekem. Megvakartam a fejem és leellenőriztem, hogy minden cuccom meg van-e majd megfogtam a táskát sóhajtva és kimentem a ház elé. Persze szakadni kezdett az eső is így az eresz alá állva elővettem a telefonomat, fogalmam sem volt kit hívjak. Könnyeim gyűltek, életem legrosszabb napjait élem meg és senkim nincs. Kezdtem átfázni és egyre jobban szakadt az eső is, nincs más választásom. Vissza kell mennem Lacihoz. Mivel már így is szét áztam így el is indultam a szakadó esőben, nincs messze a lakás. Megugrottam ahogy nagyon dörgött és villámlott, az eső már szinte ömlött és már teljesen eláztam. Megtöröltem a kezem az amúgy is csurom vizes ruhámban majd beütöttem a kapukódot és bementem a nagy ajtón, egy pillanatra megálltam és kifújtam magam majd felmentem a lépcsőn. Közben a táskámból kivettem a kulcsomat dideregve, kirázott a hideg is. Befordultam a körfolyosón és az ajtó felé mentem, a lámpa égett szóval itthon van Laci. Mielőtt a zárba dughattam volna a kulcsot az ajtó kinyílt és Laci nézett rám nagy szemekkel, végig mértük egymást.

-Rebeka.. - Mondta halkan.

-Nincs hova mennem.. - Mondtam halkan, a mondatom vége elcsuklott mert könnyeim gyűltek.

-Én azt hittem, hogy végleg elhagytál.. - Köszörülte meg a torkát.

-Beengedsz, Laci? - Nevettem halkan. - Kurvára átfagytam ahogy láthatod.. - Dörzsöltem meg a kezeim ahogy tényleg egyre jobban fáztam de ő csak bámult rám és nem mondott semmit, aztán rájöttem. Elmosolyodtam halványan. - Nem vagy egyedül, mi? - Nevettem halkan. Nagyot nyelt.

-Azt hittem, hogy... - Mondta halkan és lehajtotta a fejét.

-Laci? - Lépkedett egy lány az ajtó felé, Laci pólója volt rajta. A számat haraptam belülről erősen.

-Kurva szar napom volt, találtam egy kosz fészek szobát ahonnan kidobtak amíg egy interjún voltam ahova nem vettek fel.. - Nevettem halkan. - Szarrá áztam és lesétáltam már a lábaimat. - Túrtam a vizes hajamba. - Felhívott Bruno és nekem esett, hogy te miattam nem mész vele koncertezni mert szét csaptad magad erre kiderül, hogy csak éppen dugsz valakivel. - Néztem rá. - Te komolyan ekkora egy rohadék vagy? - Vágtam őt pofon. Légzésem szaporább lett.

-Itt hagytál, bazdmeg.. - Emelte fel a hangját. - Mit tehettem volna?

-Igazad van, igazad van! - Nevettem fel. - Először nézz magadba, hogy miért hagytalak itt és utána gondolkozz el azon is amit most mondok. - Álltam hozzá közel. - Egy szar ember vagy, egy drogos aki alkalmatlan arra, hogy kapcsolatban legyen bárkivel is. - Néztem a szemébe. - Bánom a napot amikor szóba álltam veled és nem akarlak többet látni sem mert megmérgezted az egész életemet, az lesz a legjobb, ha végre eltűnsz belőle.

-Még valami? - Kérdezte feszes állkapoccsal.

-Vigyázz magadra. - Veregettem meg a vállát. - Ha ezt apám megtudja neked annyi.

-Jól van, apuci kis lánya. - Nevetett. - Volt már dolgom komolyabb emberekkel is mint az apád és emberei. - Nézett rám.

-Meg ne üsd a bokádat. - Fogtam meg a táskámat. - Innen lehet nagyot esni.

-Te sosem fogsz ilyen magasra jutni. - Nézett engem. - Főleg, ha egy kis tangában táncolgatsz esténként meghazudtolva magadat. - Mosolyodott el halványan. - Sosem táncoltál jól, mert te csak egy jó kislány vagy és az is maradsz örökre.

-Még valami? - Mosolyodtam el halványan.

-Azért van itt ez a csaj mert sosem szerettelek igazán. - Mondta, tartanom kell magam. Összeszorult a mellkasom.

-Hát egy ilyen rohadt lelkű embert mint te már én sem tudok szeretni, szia.

Mondtam és megfordultam, egy sziát se nyögött oda és becsapta az ajtót. Ahogy befordultam a lépcső fordulóba a szám elé kaptam a kezem és néma zokogásba kezdtem.


Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White

JÓ KISLÁNY || Spacc FF. , Befejezett ||Where stories live. Discover now