Az elmúlt egy évem

50 16 2
                                    

Hogy mi történt velem eddig? Nos, kezdjük ott, hogy nem szeretném tovább azt fejtegetni, miért tűntem el, hiszen erre a profilomon számtalan helyen kapni választ és csak ugyanazt tudnám elmondani: rengeteg kiégésem volt az elmúlt egy-másfél évben, ez a hullámszerű visszatérés pedig már egy idő után már olyan érzés volt, mintha egy süllyedő hajótörött lennék, aki az életéért küzd. (Erről már csak amúgy annyit közleményként, hogy ezúton is elnézést mindenkitől, aki nem kapta meg a rendelését! Ha valamelyik ajánlat még mindig áll, csak szóljatok!)
De ami ennél is fontosabb, az az, hogy mi is történt velem egészen idáig, mert egy év alatt nagyon keveset voltam elérhető, tehát üdv a felzárkóztató órán!
Kezdjük ott, hogy művészeti szempontból a társasági életem kissé kibővült, ugyanis a múltkori óta egy újabb budapesti könyvfesztivált megjártam a névjegykártyáimmal, illetve újságborító-tervezési munkáimért a miskolci TIREK székházban elismerésben részesítettek. Ez idő alatt pedig gyakorta vállaltam az iskolámnak plakáttervezést, plakáttervező versenyt, vagy épp nyíltnapos bemutató órát, ahol lehetőséget kaptam arra, hogy az újonnan érkező leendő kilencedikeseket bevezethettem a Canva nevű program világába, megemlítve a saját munkásságomat. Magánszemélyként mindezek mellett pedig táborokba, plébániára és óvodába arcfestésre tudtam menni gyerekekhez. Ezek mind-mind erősítették a foglalkozási köreimet művészként és hasznos tapasztalatot szereztek a számomra.
Természetesen minden hasonló után még mindig kételkedtem abban, hogy ez az út lenne-e, ami ténylegesen nekem való, vagy sem, így azt kell mondanom, hogy nagyon sok időt töltettem agyalással azon kérdés kapcsán: vajon van-e még jövőm művészként?
A választ az segített eldönteni, hogy kiskorom óta szenvedélyem a rajz és nem vagyok rá képes, hogy anélkül dobjam el ezt az utat, hogy legalább nekifutottam volna, így hát februárban tervezőgrafikusi szakot szeretnék jelölni két egyetemen is. Ami pedig ennél is lényegesebb az pedig a tény, hogy a nyolcadikos koromban kiötlött "ARTemis Covers" nevet én meg tervezem tartani jövőbeli egyéni vállalkozóként, ha a céljaim teljesülnek.
Viszont az őszinteség jegyében illik megemlítenem a bukásaimat is az elmúlt egy évből. Aki Instagramon követ (@artemis_graphics_), az tudhatja, hogy fél éve lehetőséget kaptam egy országos szintű páraszintmérő cég logójának és weboldalának megtervezéséhez ismerősön keresztül, viszont ezt a kiégések és az iskola miatt nem tudtam vállalni és ezt a fontos megbízást elveszítettem. B. D. Alíz legújabb könyvének borítója pedig szintén hasonló sorsra jutott.
Utólag már kevesebb megbánás van bennem, mint eddig és próbálom felfogni ezt úgy, hogy erre szükség volt arra, hogy elgondolkozzak a jövőmön. Nem mellesleg pedig igyekszem majd szeptembertől ugyanazt az ismerőst, aminek keresztül ez a lehetőség lett volna, meggyőzni arról, hogy ezúttal képes vagyok vállalni új feladatot. Erről pedig majd szintén jövök tájékoztatni titeket!
És ha már itt tartunk, ami a jövőt illeti az az, hogy igyekszem majd továbbra is amíg lehet (!!) tevékenykedni, hisz tudom, hogy ez a platform több lehetőséget is képes kínálni a számomra, de elég valószínű, hogy ha felvesznek egyetemre, akkor már többé nem fogok borítót tervezni felkérésre, akkor sem, ha még mindig online leszek itt, hanem inkább egy blogos, művészetis irányt vesz majd a profilom a terveim szerint.
Ezt a könyvet pedig pontosan arra a célra nyitottam újra, hogy dokumentálni tudjam az egyetemi felvételi hullámvasútját, meg persze mindent, amivel fiatal művészként találkozok. Szerencsére nem lesz más választásom, mint alkotni és tervezni, mert tavaszra egy felvállalható portfólióval kell rendelkeznem, így biztos vagyok benne, hogy ebből az előttem álló útból származhat némi érdekes tartalom. Ennek kapcsán pedig köszönöm szépen, hogy ennyien követitek a kis kalandomat ARTemis_covers-ként és hogy érdeklődtök iránta, tekintve az eddigi 500 megtekintést. Igyekezni fogok ezt a könyvet élettel megtölteni és pozitív példaként megjelenni a hozzám hasonlóak számára, akik mindig nagyon álmodtak. Régebben sok üzenetet kaptam más borítótervezőktől arról, hogy mennyire sok inspirációt nyújt nekik a munkásságom, ezért is szeretném ezt blogon keresztül közvetíteni felétek. Főleg most, hogy egyre közelebb kerülök a céljaimhoz, szeretnék egy jó példa lenni arra, hogy miként lehet Wattpados fanfiction borítóktól eljutni saját vállalkozásig, ez pedig egy külön motiváció számomra is, szóval kövessétek bátran az oldalamat és ezt a könyvet, ha érdekel mi történik a kulisszák mögött egy grafikusi pálya építésekor! Ez a sztori szándékosan naplóként van feltüntetve, ugyanis itt egy kicsit személyes hangnemet is meg szeretnék ütni: mesélni az eredményekről, de ugyanakkor a kudarcokról is. Éppen ezért, ha van rá igény, jelezzétek, és szívesen mesélek bővebben az elhanyagolt lehetőségeimről, hiszen ezekből is lehet építkezni és késznek érzem magam a felvállalásukra.
Igazából ennyi lenne az elmúlt egy év összefoglalója és a jövőről való említés is, remélem, sokan fogjátok nyomon követni az előttünk álló eseményeket! Ha van téma, amiről szívesen olvastok, csak írjatok és legyen szép napotok! <3

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Aug 14 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

ARTemis_covers naplójaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora