Prológus

9 1 0
                                    

Dühösen felálltam és lehajítottam a földre a lapokkal töltött dossziét. A hatalmas csattanás egy pillanatra betöltötte a teret, de nem érdekelt. Gyors léptekkel rohantam le a lépcsőn egészen a kocsimig és beülve nem akartam gondolni semmire. Elakartam felejteni egy pár órára mindazt amit most az életemnek nevezek. A szüleim folytonos munkamániáját és azt, hogy inkább vagyok üzlettársuk mint a fiuk. Hiába is próbáltam lenyelni ezt a hatalmas békát, képtelen voltam. A torkomon akadt fájdalomgombóccal fuldokoltam némán és erőtlenül. És végre kiakartam tőrni. Csak azt nem tudtam hogyan. Bár elegem volt mindebből mégis minden alkalommal mikor a szüleim újra emlékeztettek a munkára vagy lecsesztek az egyetem miatt csak igás lóként bólogattam és ellenvetés nélkül tettem azt amit kértek tőlem. 

Olyan egyetemre jártam ahova nem akartam. Azt tanultam amit nem akartam. És olyan életem volt amit gyűlöltem. 

Aztán találkoztam vele

Latin táncWhere stories live. Discover now