Hol volt,hol nem volt,volt egy pompázó művész iskola,ahol csak tanult,okos,kedves és szorgos kis manók tanultak. Ez a története a Kós Károly iskolájának is Debrecenben.
-Egy virágzó keddi napon...-
Hűvös napnak ígérkezett,hulott az eső reggel,harmatos volt a fű,virágzó hangulatban volt a Kós Károly ahogy a boldog diákok ki be járkáltak az épületből illetve fel-alá...
Itt minden nap volt dráma,hol itt hol ott,de az én mesém már tart,ezért vágjunk is bele én azt mondom.
...
...
...
Jó reggelt diákok!
Rikkantott fel Gönczi ahogy végig nézett búval baszott képű dijákjain előre selejtezve hogy melyik kis gyökér lesz akit megbuktat,mint a legyek evés után össze dörözsölte a markát,röhögve magának majd bele kezdett órájába derekát legetve ahogy tipegett a teremben. A diákok csak ültek,jegyzeteltek a saját illetve társaik pusztulásán imádkozva hogy kiszabaduljanak onnét amikor a csengő éveknek tűnő 45 perc múlva megszólalt.
Gönczi fintorral de kiengedte a rabjait, lég puszit küldve kedvenc kis csicskásainak szeretetét kifejzve,amikor kiértek a diákok a 10 perces szünetben Gönczi magára zárta az ajtót,titkos isteneihez imádkozván megváltásért és ingyeny sorsjegyért illetve csirkés zacskós levesért.Hirtelen az ablakon egy szellő libbent be áttarolván mindenen bele túrva Gönczi zsíros,korpás,ősz hajába a kellemes illatokat terjesztve,erre az érzésre elkényelmesedetten felsóhajt majd megszólal halk,kawai-sugoi hangon...
"Szél?...Szél a hajamban."
A hangja kevesebb mint egy suttogás,szinte csak magának tátog mint a halak,majd az ajkát gyengéden megsimítja ujjaival.
Szél...sose éreztem még ilyen kapcsolatot a...t-természet chan-nal,baka...
Gönczi engedett vágyainak és a szellő forrása felé vette az irányt,bájosan lépkedve az ablak felé,lassan kidugta vén...vagyis,pajkos orcáját az ablakon és a levegő ismét átcsapott egészségtelenül össze álló fej szőrzetén.
Sz-szél...
Gönczi ráébredt hogy egész élet éveit azzal töltötte hogy a suli pincéjében kémkedett és eszelt ki terveket hogyan buktathatná meg diákjait és szinte sosem járt még kint....a levegő neki 15 éve ismeretlen fogalom volt.
Ráébredt hibájira,ám érzelmes pillanata hamar megtört ahogy szőrös mancsa a zsebébe nyúlt le egy kis rózsaszín pöcökért,lassan kihúzta zsebéből majd szemügyre vette,az egyik keze a nadrág korcájára simult,megigzgatta magát és könybe lábatt a szeme,ismét érzelmes pillanatokba veszve.
"Vissza kell adnom Botinak a vibrátorát..."
Mondta megszeppent hangon,könnyek csordultak le az arcán,majd a szél ismét átsöpört haján,a kobakját simogatva.
-Szél...a hajamban.
Szinte nyögte halkan,lelke megtisztulva szinte,aztán...a csengő megszólalt...
Drámai rész...folytatjuk....
