MOONS// Taekook

IV.

Visszatérve a szobámba, Yoongi fogadott egy fehér doboztal a kezében, mint vörös masni díszelgett. Arcáról nem tudtam leolvasni semmit, de biztosra véltem, hogy valami komolyat akar nekem mondani ahogy mindig is.

- Szia... Ne haragudj, hogy eltűntem, én csak...

- Ez volt a szobád ajtaja előtt.- emelte fel a dobozt, belevágva a szavamba.

Szemöldököm felszökött és nem tudtam az okát annak amiért annyira hideg volt velem hirtelen, mint akkor. Nyeltem egyet, aztán mellé ültem. Átvettem tőle a tárgyat, s óvatosan kezdtem el kibontani. Nem volt nagy, de kicsi sem, így még tippelni se tudtam volna, hogy mi van benne. Lassan emeltem fel a tetejét, és ami benne volt ledöbbentett. Egy gyönyörű szép fekete nyúl prém sál volt benne egy apró levéllel.

Vedd ezt fel este.

- Taehyung

- Kitől jött?- érdeklődött hűvös hangon a mellettem ülő.

- Taehyung küldte. Azt írta, hogy vegyem ezt fel este.

- Hogyne.- horkantott fel.- Ne érts félre, örülök, hogy párt találtunk neked, de tudod mit jelent ha ilyet kapsz tőle?

- Mit?

- Megjelölt, hogy foglalt vagy. Nem vetted még észre? Az esküvőre készülődő farkasok ilyet hkrdanak az eljegyzés után egy hétig, ezzel átvéve a másik farkas illatát. Kvázi megjelölt téged. Érzem rajta a bűzét.- fintorodott el.

- Ez akkora nagy probléma?- pislogtam.

- Az, hogy megjelöl igazából nem, de innentől nem tudok már rád vigyázni.- sóhajtott, s lehajtotta a fejét, tördelve az ujjait.- Igazából, már nincs rám szükséged.

- De igen!- vágtam rá.- Te vagy a családom! Mindig szükségem lesz rád!

- A fiókák is elhagyják egyszer a fészket.- rázta a fejét.- Te pont ott tartasz jelenleg.

- Együtt hagyom el. Veled. Mindig együtt voltunk, most is együtt maradunk.- fogtam meg a kezét.- Nem választhat el tőled senki. Még akkor sem ha ez a valaki Taehyung. Meg fogja érteni.- szorítottam rá.

Nem mondott semmit, csak fejét a nyakamba temette, úgy dörgölőzött nekem. Szerettem Yoongi illatát, és őt is. Egy percre se gondoltam volna arra, hogy valaha elválnak útjaink.

- Nem tudsz még semmit sem az Alfákról, kicsi Kookie.- borzolta össze a hajamat.- Este muszáj egyedül hagyjalak titeket, mert...- akadt belé a szó.

- Miért?- döntöttem oldalra a fejemet.

- Mert...- akadt meg újfent.

- Yoongi? Minden rendben?- hajoltam közelebb.

- Hát... Nem mondtam még de... Mikor Holdnak fogadjátok egymást, előtte...

- Előtte?- kerekedtek ki a szemeim.- Előtte mi?

- Illatot kell... Vagyis... az illatotoknak... Tudod...

- Mi?- értetlenkedtem tovább.

- Össze kell vegyülniük és ezt úty tudjátok megtenni, hogy...- hagyta abba.