Kötelező Barátság

4. fejezet

Liliána kedvesen felajánlotta, hogy segít nekem a dobozok felcipelésében. Egészen kezdem megkedvelni ezt a lányt. A harmadik könyvekkel megpakolt dobozommal szenvedtünk végig a folyosón amikor hangos lárma csapta meg a fülünket. Az újdonsült szobánkból jött. Megjött az egyik új szobatársunk. Gondoltam.
Liliána megszaporázta a lépteit mivel nyomhatott vagy hat kilót a láda és már egy ideje cipeltük.
A derekával betolta a félig zárva lévő ajtót, majd egy nagy nyögés közepette ledobtuk a dobozt az elő szoba kellős közepén.
Érdeklődve néztem körbe.
Egy négy fiúból álló társasággal találtuk magunkat szembe.
Kettő rémisztően hasonló barna, egyenes hajú srác ült a kanapén. Egy sötét barna már már fekete hajú, deszkás ruhát viselő fiú a TV újságot böngészte. A negyedik szőke göndör hajú kék szemű nagyon magas fiú pedig egy dobozzal a kezében lépett ki az egyik hálószobából.
Mosolyogva ledobta az üres dobozt majd felénk lépve bemutatkozott.
-Sziasztok Dominik vagyok. Nyújtotta a kezét.
-Viki mosolyogtam vissza rá. Majd a kezét elfogadva kezet ráztam vele.
Lili viszont meg sem szólalt. Úgy éreztem kissé megdöbbentette a ,, fiú hasonmása".
-Ő pedig itt Liliána. Az egyik itt lakó. Konferáltam föl a néma tündérkét.
-Szia Liliána. Köszönt neki is Dominik.
Liliána vagy egy fél percig meg sem szólalt, csak bámulta a fiút.
-Aham szia. Köszönt végre a lány szőke haját tekergetve idegeségében.
Majdnem hangosan felnevettem majd át vettem a szót- Basszus Regi! Csaptam a homlokomra színpadiasan.
-Sajna srácok nekünk mennünk kell, meg kell keresnünk az egyik barátnőnket. Mondtam mire Dominik csak kedvesen bólintott. A többi srác meg már nem is figyelt. Ők is látták, hogy Liliána egy lepkefingnyi másodperc alatt bele zúgott Dominikba, így számukra érdektelen volt a téma. A zavarban lévő lány két vállát megragadva magam előtt kitolva léptünk ki a szobából.
Magunk mögött becsukva az ajtót mosolyogva néztem a még mindig sokk hatás állat álló Lilire.
-Na nem akarsz mondani valamit? Nógattam.
És akkor valami elszakdt az újdonsült ,,barátnőmben".
-Jézusom láttad milyen aranyos az arca. És a haja. És a kék szeme. Sóhajtozott drámaian.
-És ez eddig mind rólad is elmondható. Mosolyogtam a szerelmesen hadaró lányra.
Erre csak legyintett egyett majd folytatta- És milyen gáz voltam már. Édesanyám meg se szólaltam. Elevenítette fel a ,,tündér sráccal" való találkozást.
-Hát igen. Kicsit megnémultál, de semmi gond a legszebbekkel is megesik. Vontam meg a vállam.
-Neeeem. Most biztos azt hiszi tök kuka vagyok. Sóhajtozott.
-Dehogy hiszi. Aranyos voltál és kicsit megszeppent. Az nem baj! Nyugtattam.