burning desire|Hyunlix

kilátó alatt

Bár tényleg Alfa lettem vannak bennem még omega hormonok.
És néha kurvára feltörnek például mikor uj környezetbe kerülök olyan vagyok belül mint egy befosi kislány.
Bár nem mutatom de igen.

Hatalmas csattanásra figyelek fel ahogy nézem magam a tükörbe.

-Kurva élet!-hallok neg egy ismerős hangot.

Mikor egy másik mosdókagylóhoz lép ép és a kezén lévő vért kezdi el mosni.

-Minden oké?

-Ki vagy te egyáltalán?-kérdezi.

-Felix.

-Ki vagy te hogy igy jófejeskedsz?

-Az előbb mondtam el a nevem.

-Tudom a neved!

-Mostmár!

-Ahh eddig is tudam!
-Mindenkit tudom kicsoda itt.

-Oh..durva.
-Mi lett a kezeddel?

-Semmi közöd hozzá!-mondja ingerülten.

-Csak kérdeztem!-fintorgok és otthagyom.

Értem én hogy nagy arc a csávó de nem kell bunkónak lenni.
Véleményem szerint.

Visszamegyek a szobába.
Látom hogy a fiúk lassan már kipakoltak,leülök az ágyamra és elkezdek telózni.

-Felix?!

-Hm?-nézek fel a telefonból.

-Nincs kedved kijönni velünk bulizni?

-Most?

-Dehogy is!
-Este!-mondja Minho.

-Jönnek még egy csomóan!
-És lesznek omegák is!-mondja kiemelve az omega szót Bin.

-Kik lesznek ott?-kérdezem.

Igazából mindegy hogy ki lesz ott hisz senkit nem ismerek.

-Hát például mi,Hyunjin meg a többiek akik a koli ennek a szárnyán laknak!

-Szoval a fél koli!-nevetek.

-Hatt...Igen!

-Jolvan!
-Benne vagyok!

-Ezazz!
-Látod tudtam hogy eljön!-mondja büszkén Bin.
~~~~~~
Olyan este 8 körül kimentünk egy rég nem használt focipályára ahol tüzet gyujtottunk.

Sok itt az ember.
És tényleg senkit nem ismerek nem úgy mint Bin és Minho.

Az éjszakába jobban belemerülve már néhányan már bebaszva ténferegtek.

Én meg csak ülők és nézem a gyönyörű omegákat.
Ha a szüleim el tudtak volna fogadni én is ilyen lehetnék.
Nem kéne megfelelnem az elvárásaiknak.

Úgy érzem kell egy kis szünet ebből.
Evonulok az egyik lelátó alá és leülök.
Nyilván egy perc nyugtom sem lehet mer valaki ordibálni kezd a telefonba a lelátón.

-Akkor basszák meg!
-Nem érdekel!
-Apa leszarom,nem érdekel!!!

És ezt hallgatom fél percig mire abbamarad.

Viszont itt még nincs vége,a személy aki a kilátón ordibált lejön onnan pont ide ahol én ülök.

Rágyújt és idegesen fel le járkál.

-Neked is eleged van az életből?-kérdezi.

-Miből gondolod?

-Abból hogy ahelyett hogy ott lennél!-mutat a sok emberre.
-Itt vagy!

-hm.

-Felix,ugye?

-Uhm.

-Bocs hogy bunkó voltam!

-A mosdóba?

-Ja.

-Semmi gond!

-Nem vagyok akkora köcsög mint ahogy gondolod!

-Nem gondolom ezt!-állok fel a földről.

-Mindenki ezt gondolja..

Nyilván rájön hogy hazudok.
Tényleg köcsögnek gondolom.