Mindenen át! (Pálmai Levi x 7Krisz ff)

A csók

Már egy ideje ment az élőadás a kemping helyen, hülyéskedtünk, szívattuk egymást meg ilyenek, csak a szokásos.
Kitaláltuk, hogy menjünk be a vízbe kicsit fürdeni meg szórakozni.
Mindenkinek tetszett az ötlet szóval elkezdtünk átöltözni.
Amikor Krisz levette a pólóját még a lélegzetem is elállt. Annyira tökéletesen nézett ki, a kidolgozott felsőteste és csak meg akartam érinteni őt. Mindenhol. A bambulásomból az rántott vissza, hogy éreztem, ahogyan a nadrágom egyre jobban kezdett szorítani az ágyékomnál. Gyorsan oda tettem a pólóm nehogy észrevegyék a többiek az álló farkam.

Kezdett besötétedni és kezdtünk megéhezni ezért Krisszel elmentünk az erdős részbe gallyakat gyűjteni a tábortűzhöz. Remek pillanat volt ahhoz, hogy elmondjam neki mit érzek iránta. Amikor a már nem láttuk a többieket és úgy gondoltam, hogy már nem is hallanak minket akkor megragadtam az alkalmat, hogy színt valljak.

-Figyelj Krisz. -Kezdtem bele a mondandómba.
-Hallgatlak Tesó. -Felelte, miközben éppen felszedett egy gallyat a földről.
-El kell mondanom valamit. Sóhajtottam egy nagyot. Egy ideje el akarom már ezt neked mondani és tudom, hogy ez most nagyon fura lesz de nem tudom tovább magamban tartani.
Szeretlek Krisztofer! Szerintem az első pillanattól kezdve amikor megismertelek. Tudom, hogy te sosem fogsz így érezni mint én, de muszáj volt elmondanom, hogy ne emésszen tovább a gondolat. Félve pillantottam rá, hogy vajon mit gondol.
Közelebb lépett hozzám és a fának lökött, vadul elkezdett csókolni közben a kezével a hajamba túrt. A gyomromban pillangók keltek életre a vágytól amit ő váltott ki belőlem.
Kipirosodott arccal, zihálva vált el egymástól az ajkunk.
-Én is szeretlek Levi. Mondta zihálva.
A mutató ujját végig húzta a hasamon. A térdem megremegett.
-Várj Krisz vissza kell mennünk mert keresni fognak, nem akarom, hogy lebukjunk. De ígérem folytatni fogjuk. Adtam neki egy csókot és elkezdtünk visszasétálni.