𝐒𝐢𝐞𝐫𝐫𝐚.

"Talán így a jobb"

*Sierra már éppen új próbát akart tenni az ajtó kinyitására amikor a háta mögött megjelent egy laborköpenyes alak*
-"Hova hova ?"
*mondta a furcsa ember*

*Sierra meglepődésében ugrott
egyet*

-"Maga kicsoda?!"
*kérdezte Sierra megijedt fejjel*

-"Az nem fontos "
*mondta a laborköpenyes*
-"Itt most az a fontos hogy rajtad kívül erről a helyről nem kéne másnak tudnia"

*Sierra ránézett majd ezt mondta:

-"Most akkor mi lesz? Hisz a nagynéném és a nagybátyám is tud erről a helyről "

-"Hát akkor csak annyit tehetünk hogy kitöröljük ag emlékeket, persze azt nem hogy ismerjék ezt a helyet csak azt hogy tudják hogy mit rejt ."
*Sierra egy kis ideig gondolkodott mivel nem akarta kitörölni a szerettei emlékeit de aztán rájött hogy mégis ez lenne a legjobb döntés mivel nem akarja belekavarni őket egy veszélyes dologba
-" Jól van de csak akkor ha csak az azokat az emlékeket töröljük ki amik ma történtek"
*mondta Sierra*
*a laborköpenyes bólintott és csettintett egyet s hirtelen egy fehér füsfelhő terítette be a szobát ami egy szempillantás alatt el is tűnt és a füstel együtt a laborköpenyes is*

*Sierra gyorsan véginézett magn mindent és rájött hogy az ő emlékei tényleg nem tűntek el megint megpróbálkozott az ajtó kinyitásával és csodával határos módon az kinyílt de megdöbbenésére az előbbi rumliból semmi nem maradt s Suzenne nénit és Márk bácsit sem látta a folyosón, ezt látva a vegigfutott a folyosón le a lépcsőn végig az egész épületen belül keresve a többieket majd a konyhában lelt rájuk.

*Mind a ketten egy nagy kartondobozból pakolták ki a cuccaikat mintha mi sem történt volna*

-" Mi a baj drágám?"
*mondta Suzenne néni miközben Sierrára nézett*

*Sierra megkönnyebülten sóhajtott egyet majd ezt mondta:
-" Semmi inkább segítek pakolni "
**Történetünk itt zárul s e kis család élte tovább napjait mintha ez a nap neg se történt volna**~