| AMORTENTIA |
" a neve a latin /amor/ szerelem, szeretet és a /tentamen/ kísérlet, próba szavakból áll össze.
Az Amortentia a legagresszívebb hatású, legveszedelmesebb bájital,
nem igazi szerelmet ébreszt, hanem egy erős megszállottságot produká...
- Izgulsz Eve? - Pillantott rám anya a visszapillantóból mosolyogva ahogyan a kocsival haladtunk az állomás felé. - Inkább félek. Sőt rettegek. Nem akarok a mardekárba kerülni.- Sóhajtok fel majd a kezemen megtámaszkodva nézek anyára hátha tud valami bíztatót mondani ami feldobja a kedvem. Persze várom az első évemet a Roxfortban mint minden elsőéves. De félek hogy melyik házba kerülök elvégre ez fogja eldönteni az égsz életemet. Ki nem rettegne. - Pedig nem rossz hely. Sokat tanulhatsz onnan talán többet is mint a griffendélben vagy akármelyik másik házban. Hatalmas varázslók kerültek ki onnan Eve. Tudjuk ki is! Sőt Piton! Te is tudod hogy milyen ereje van annak a háznak.- Mosolyog rám anya hátrapillantva majd visszafordul az út felé. - De anya én nem akarok halálfaló lenni!- Rázom meg a fejemet majd elkezdem a körmöm piszkálni. - Ne piszkáld!- Rivall rám majd felsóhajt.- Kicsim a mardekár nem egyenlő a halálfalókkal. Vannak, de nem mindenki az. A mardekár az a ház ami a legtöbb sötétséggel bír így az egyik legerősebb ház is. Ha oda is kerülsz biztos lehetsz benne hogy egy napon hatalmas varázsló leszel. - Mosolyodik el ismét rendezve a vonásait a tükörbe nézve közben pedig befordul a parkolóba majd megállítja a kocsit és hátrafordul felém.- Minden felmenőd griffendéles volt ott van a Harry is. Nem fogsz a mardekárba kerülni, ezt a teszlegsüveg is tudja.- Simít végig a combomon majd kiszáll.- Gyere kicsim lekéssük a vonatot.- Biccent a fejével bíztatóan. Nem mondom hogy jobban érzem magam de egy icike-picikét megnyugodtam. Elvégre igaza van. Az összes felmenőm Griffendéles kivéve egyet... A nagypapámat Tom Riddle-t. Mindenki ismeri Tudjuk ki ként. Mielőtt a sötétségnek szentelte volna az életét megismerkedett a nagynénimmel Lillia Potterrel majd az ő nevét felvéve a házasság után 22 évesen született meg apukám aki már a Potter nevet vette fel és Griffendéles lett ahogy anya is. Így lettem én is és Harry is Potter majd így került Harry is a Griffendélbe. Apa pedig azért vette fel a Potter nevet mert nem akart az apja nevével élni annak ellenére, hogy mindenki tudja kinek a fia...
Viszonozva anya mosolyát én is kiszállok majd miután kipakoltunk mindent elindulunk a vagány felé. - Készen állsz?- Áll meg anya mellettem a kilenc és háromnegyedik vágány kőfala előtt. - Fogjuk rá...- Nézek fel rá a kis kocsit szorongatva amin a dolgaim vannak. Mint például a macskám aki a könyves dobozom tetején ül a ruháim az üstöm a seprűm az egyenruhám. Amikor pedig meghallom az ismerős hangot azonnal hátrafordulok és mosolyogva pillantom meg a bátyámat aki sietve jön felénk majd majdnem elesve igyekszik lefékezni a kerekes kis kocsit amiről szinte minden cucca leborult volna ha nem fogom meg. - Köszi Eve.- Borzolja össze a hajam amire mérgesen igazítom meg a fekete tincseket. - Szia bátyus.- Ölelem meg a testvéremet amit viszonoz is. - Na gyerünk gyerünk sipirc.- Siettet minket anya. Felsóhajtok majd nekifutok a falnak amin egyszerűen átszaladva majdnem egyenesen Luna-ba ütközök. - Eve!- Mosolyodik el a felsőbb éves lány majd megölel. - Szia Luna!- Viszonozom a kedvességét közben pedig a többiek is megérkeznek. - Mehetünk Eve?- Pillant rám Harry.- Oh Szia Luna.- Int mosolyogva a lánynak is. - Szia Harry.- Int vissza mosolyogva Luna. - Menjünk 5 perc és indul a vonat...
