The School of Death

When I met them

Szemeimet nehezen, de kinyitottam. Egy fekete plafonra meredtem, majd miután rájöttem, hogy nem álmodok, felültem az ágyon. Az egész szoba fekete volt. A falak, az ágy, a szőrös szőnyeg. Azért, hogy ne legyen túl sötét, a falon csillagnak tűnő világítás volt. Egyszerűen gyönyörű. Ugyanabban a ruhában voltam mint a suliban. Fekete farmer, katona zöld bő póló, bakancs. Az ágy melletti nagy szekrényt nyitottam ki. Fekete és sötétszürke ruhák voltak benne, érdekes módon az én méretemben. A táskám eltűnt. Gondoltam körül nézek. Kinyitottam az ajtót és egy penthouse lakosztály kinézetű, fekete/fehér óriási nappalival, majd egy konyhával találtam szemben magam. Hol a francban vagyok? Hirtelen hangokat kezdtem hallani. Közelednek. Egyre hangosabbak. Két kb velem egyidős lány nevetett. Hallok egy ajtó csapódást. És a hangok már a nappaliból jönnek.

- És aztán azt mondta, hogy a fény hatalma!
Hangosan nevettek.
- Te! Szerintem van itt valaki...-
Megmerevedtem és nem mertem megmozdulni.
- Máris hozom!
Hirtelen valaki megfogta a vállam és máris ott voltam a nappaliban a két lánnyal.
Az egyiknek sziporkázó vörös haja volt, fekete beani, hipster szemüveg, orrpiercing, bakancs, szakadt gatya és pentagramos póló. Elég jól nézett ki.
- Ki vagy? - tette karba a kezét, és szúrós szemmel nézett.
- Ö..most ébredtem fel az egyik szobában.
- Oh, értem. Nos, akkor üdvözöllek az isten háta mögött a Dark Moon Gimnáziumban. Én Lua vagyok, boszorkány. Mögötted Sia, hipervándor.
- Szia! - jelent meg előttem egy vállig érő fekete hajú lány akinek ragyogó tengerkék szeme volt. Fekete tank topban és egy farmer sortban volt, szembeszállva a hőmérséklettel. Fülig ért a szája.
- Öm..Helló. Eleise vagyok, ember.
- Nem nem! Ide emberek nem jöhetnek be, mágikus mező veszi körbe a sulit. Így láthatatlan az emberek számára, és még csak véletlenül sem juthatnak be. Várjunk csak! Neked ezek a dolgok egyáltalán nem ijesztőek vagy furcsák?
- Hát...meg kell szokni, de miután találkoztam a bukott angyallal ez szinte természetes.
- MICSODA?!?!? - kiáltották kórusban
- Te találkoztál Luciferrel?!? Csak a leghatalmasabb sötét erők találkozhatnak vele, még közülünk sem látta senki, pedig mi állunk a "Sötétség köre" lista élén!
- Minek az élén?
- Huhh.....Ebben az iskolában mindenki azért küzd, hogy elnyerje az 5 cím valamelyikét.

1. A tér és az idő
2. A mágia
3. A holtak
4. A természet
5. vagy Az élet ura/úrnője címet.

Jelenleg én vagyok az első a Mágia listán, Sia a Tér és Időn, Catharina a Holtakén, Jasmine pedig a Természetén.
Az, hogy mi 4-en, a listavezetők egy, hogy is mondjam...együtt lakunk, csupán a véletlen műve. Azért tartunk itt mert mindent beleadunk és motiváljuk egymást! Hmm..lehet, hogy neked Élet erőd van. Akkor együtt érettségizhetnék! - mosolyogva kacsintott egyet. Visszamosolyogtam rá miközben végig arra gondoltam hogy mégis hogy a rákba kerültem ide?
- Umm...mellesleg hol vagyunk?
- Az eddig általad ismert emberi világ egyik mélyen eldugott, elhagyatott erdője közepén.- válaszolt a konyhából Sia miközben villanásokat láttam ahogy egyik helyről a másikra ugrál. Mire befejezte a mondatot, már a kanapén ült egy szendviccsel a kezében.
- Aha... - úgy érzem, ez egyszerre kicsit sok
- Gyere! Bemutatlak a többieknek!
-Ö..rendben. - Gyerünk Eleise szedd össze magad!
Követtem Luát egy másik folyosón át, amikor hirtelen benyitott egy ajtón és gyorsan megfordult.
- Csendben! - suttogta

Bólintottam és besétáltunk a szobába.

Ablak nem volt, sötétben úszott minden, amikor észrevettem, hogy a szoba közepén (a padlón) öt gyertya van meggyújtva. És akkor láttam meg a feketébe burkolózott hosszú, fehér hajú lányt aki csukott szemmel, hanyatt fekve, a padló felett majdnem két méter magasságban LEBEGETT!