Elindultam hát a hármas trolibusszal.
Egész kicsi korom óta ezzel a busszal járok majdnem mindenhova.
Ha Petráékhoz megyek mindig át kell szállnom út közben a 19-es buszra.
Szeretem ezt a buszt. Mindig történik velem valami mkkor ezzel a busszal utazok.
És ez most sem volt másképpen.
Szépen voltam felöltözve.
Mivel meleg volt, egy rövidnadrág volt rajtam, aminek rojtos volt a vége és kopott volt.
Rohadt jól néz ki, nagyon szeretem azt a rövid nadrágot.
Felül egy kicsit csöcsös atléta volt rajtam. :D
A cipő,pedig Vans volt.
Nem tudom miért,de imádtam azt a cipőt.
Természetesen fültágító.
És a fokozatosra vágott,kicsivel váll alatt érő hajam,nem régiben lett befestve világos szőkére,mint mindig,tehát kifogástalan voltam. :D
Szóval megakadt a szemem egy jó kinézetű fiúcskán. Kb. velem egy idős lehetett.
Ott szállt fel,ahol en és ott is szállt le.
Jött mögöttem.
Momdanám,higy féltem,de hazudnék.
Nagyon jó érzés volt,hogy "követett", mert nagyon jól nézett ki.
Aztán nem sokára Petráék házához ÉRTÜNK.
Szóval,ja még mindig követett a kis huncut,amit én persze egy percig nem bántam.
Csak az volt már kétségbe ejtő,mikor ugyanazon gomb után akartunk nyúlni a csengetéshez.
Végül én nyomtam meg a gombot,de megfogta a kezem. Vagyis a kézfejem. Mivel ő is nyomni akart.
Bár engem nyomott volna xdd
Csak viccelek.
Nagyon puha keze volt.
Na várjunk csak.
Mit keres ő Petráéknál?!
Ez eddig még csak eszembe sem jutott.
Na mindegy egy pár perc múlva úgy is tisztázódik.
Beszálltunk a liftbe.
Mikor legutóbb beszorultam egy helyes fiúval a liftbe csók lett a vége.
Szóval remélem értitek,hogy könyörögtem elég sűrűn a Jó Istenhez,hogy szoruljunk be.
De nem így lett.
Mentünk tovább felfele.
Petra jön ki ajtót nyitni.
Meglát mondkettőnket először odajön hozzám megölel meg megpuszilgat.
Aztán odamegy a fiúhoz és megcsókolja.
Gyerekek a szám is tátva maradt.
Na mindegy megpróbáltam ezen túl esni:D
Aztán megtörtént a nagyszerű bemutatkozás:
- Kálmán ő itt Dorottya.
- Dorottya ő itt Kálmán.
Tegnap óta járunk.
Eddig csak osztálytársak votunk.
Tudod ő az a fiú aki már elég régóta tetszett és mutattam askon meg facebookon.
Jaa tényleg most már tudom!:)
Bár képekről egész más vagy. Nem vagy egy fotogén alkat! És ezt nyugodtan veheted dicséretnek.
Ahigy beljebb kerültünk megbeszélrük Petrával,hogy megyünk meginni valamit.
Kálmán csak annyit mondott,hogy rendben van,de ő sajnos a meghívas ellenére nem tud elmenni,mert megigérte az anyukájánk,hogy hazamegy neki segiteni.
Sajnáltam,de nem bántam azért,hogy kettesbe maradunk Petrával.
Elmondtam neki mindent,hogy mi volt a vita apával meg minden.
Nagyon meg volt lepődve.
Azt mondta segít tovább fejleszteni a 'b'- tervet.
Elindultunk hát a HALL-ba.
Mint tudjuk ez a Nagyerdőn van ezért elmentünk a Nagyállomásra és felszálltunk az 1-es villamosra.
Nagyon sokat beszélgettünk mint mindig.
Az nap szombat volt.
Ilyenkor dugig van a HALL.
Imádtunk oda járni.
Tele volt ismerősökkel.
Általában Petrával hétfőn, szerdán pénteken és valamikor szombaton vagy vasárnap találkozunk.
Meg mikor a suli engedi.
Ő Csokonais én pedig Bethlenes vagyok.
Imádom azt a sulit.
De most nem ez a lényeg.
Mikor megérkeztünk eléggé megnéztek minket.
Petra is nagyon-nagyon csinos lány volt és ő is kitette a kitenni valót :D
Hát most istenem.
Mindent vele beszéltem meg. Imádtam. Imádom.
Nagyon jó volt az az este.
Nem mondom,hogy teljesen józanon értünk haza,de nem ez volt a lényeg.
Kitaláltuk együtt félfészegen,hogy ő is jön Budapestre.
És azt mondjuk,hogy kórus út,mert amúgy őt sem engednék el.
Szóval csak meg lett a végeredmény.
Petra nem kifejezetten a zene miatt jött bár egészen szerette a Tankcsapdát.
Hanem miattam jönne.
Mert nagyon szeret,csak nem mondja,de én tudom.
Így hát kutaláltuk együtt.
Nagyon boldog voltam.
Hát apáék kevésbé,mikor megtudták még aznap este,hogy lesz egy kórus út Budapestre ami harminc ezer forint.
Hát most na,kiszámoltuk Petrával.Belépő jegyek, pia,cigi, vonat jegy meg ilyesmi...
Nagyon várom már...
Jahh és a másik legjobbat még nem is mondtam. Kálmánka is jön.
ESTÁS LEYENDO
Nem volt hiába való,minden megérte.
De TodoEz a történet teljesmértékben kitalált,azonban a történet elmesélője én vagyok. Mármint egyes szám első személyben írodott. Remélem lesz olyan akinek tetszeni fog vagy hasonló érzések kerülgetik egy bizonyos dologgal kapcsolatban.