Lefektetett a kanapéra,majd puszilgatni kezdte az arcom.
-Andris,várj...-nyögtem.
-Hm?-felkelt rólam.
-Ez így nem fog menni. Most épp nem érek rá,ne haragudj. Ott az ajtó,kérlek menj el...-sóhajtottam. Miért nem feküdhetek le fiúkkal? Miért kell,hogy én legyek Klaranak?
-Rendben van. Majd máskor-azzal kiment. Ekkor Klara jött ki a szobájából.
-Mit akart?-kérdezte.
-Lefeküdni. Meg hogy járjak vele.
-De ugye nem?!-megfogta a kezem.
-Nem. Klara figyelj... Nekem ez így nem jó... Én a fiúkat szeretem,nem a lányokat. Le akarok feküdni Andrissal.
-Rendben van,feküdj le vele,nem bánom. De ne itt,oké?-látszott rajta,hogy kurvára megbántottam.
-Oké-sóhajtottam egy nagyot,majd felmentem a szobámba. Írtam egy sms-t Andrisnak:
Holnap elmehetek hozzád?
2 perc múlva rezegni kezdett a telefonom.
Persze,gyere. Eléd megyek.
Felujjongtam,mikor Klara jött be.
-Na,akkor most mi legyen? Nem vacsizunk?-kérdezte mosolyogva.
-De,de mehetünk! Holnap után elmegyünk Diáékkal?-nevettem.
-Aha,elmehetünk. Hova?
-Nem tudom,majd kitalálunk valamit.
-Oké. Mi kérsz,sült krumpli,vagy pizza?
-Pizza.
Sorry,hogy ez most ilyen rövidkére sikerült. Nem jutott eszembe semmi.:cc Írjátok már meg kommentbe,ti hogy folytatnátok,létszi.:D
YOU ARE READING
Dalma és Klara
RomanceKét lány,akik rohadt jó barátok,és a gimibe ismerkedtek meg. Aztán egy munkát válaltak. Igen,először csak barátok,majd egyre közeledtek egymáshoz.