Egy depis lány naplója (SZÜNETELVE)

#1#

Ma nagyon nyűgösen ébredtem. Úgy éreztem ha valaki hozzám szól robbanni fogok mint egy vulkán. Mint minden reggel most is ugyan az volt. Gyorsan felöltöztem majd bepakoltam a táskám, aztán fogat mostam.
Utána korrektorral eltüntettem a karikákat a szemem alól, ezután szempillaspirált kentem a szempillámra.Közben a nővérem mégjobban elrontotta a már így is rossz kedvem.
- Akkor felöltözünk, utána megmossuk a fogunkat. Meg sietni kell a buszhoz majd...-kezdte.
- Abba hagynád?- förmedtem rá.
Majd kb félpercig kigubbadt szemmel nézett.
- Mi van?- kérdeztem mérgesen.
- Talán tessék.- forgatta a szemét.
- Na jó hagyjál. Úgy beszélek ahogy akarok. És így is szar a kedvem ne rakjál rá még két lapáttal.- vágtam a fejéhez. Még hallottam hogy motyog valamit de nem érdekelt. Felvettem a csizmám, a sapkám,sálam,a kabátom majd kesztyűt húztam a kezemre felkaptam a táskám meg a tornazsákom és elindultam a buszmegállóhoz. A hideg miatt még gyorsabban odaértem. Köszöntem a barátnőmnek meg egy néninek majd ott álltam szótlanul.
Elegem volt, legszivesebben felrugtam volna egy kukát. A busz viszonylag,, hamar "jött felcaptattam majd levágódtam Amy (Amy Kennedy) mellé. Előhalásztam a fülest meg a telóm és depis számokat kezdtem hallgatni. Egész úton kattogott az agyam,meg majdnem elkezdtem sírni de vissza tartottam. A gondolataim Graysonra terelődtek. Grayson általános alsó osztálya óta jó haverom( inkább igaz barat). Mivel tovább tanultunk 8. után ezért ritkán beszéltem vele. Majd hónapokkal később márciusba rairtam messanger-en és nyár közepéig minden nap beszélgettünk. Viszont utána nem. És fogalmam se volt hogy miért nem reagál az üzeneteimre. Már január 19 van de még mindíg nem ír. Pedig a nyár óta sokminden történt velem. Átiratkoztam egy másik suliba, túl vagyok egy szerelmi bánat okozta traumán,( Derek)
és számtalanszor fordult meg a fejembe hogy meg akarok halni. És már 10.- es vagyok. Szóval igen, nagyon sokminden történt velem. Az igazat megvallva nagyon hiányzik. Sokszor eszembejutnak azok a napok mikor általánosba együtt játszottunk,és nevettünk.De hiába irnék rá nem válaszolna. 6:56-ra beért a busz, leszálltam majd a suli felé vettem az irányt. Útközbe bementem a boltba. Úgy döntöttem hogy veszek valamilyen csokit. Végül 2 db kakaóscsigával és egy tábla étcsokival mentem a kasszához ahol kifizettem amiket választottam majd kimentem az üzletből. Amint beértem a suliba felmentem a teremhez és vártam hogy elkezdődjön az első óra. Összesen 7 órám volt, de végig szenvedtem az egészet. Egész nap ugyanolyan fejet vágtam: semilyet. Az arcomon nem látszódott semmi érzelem,csak néha láthattak az osztálytársaim mosolyogni mikor valaki épp viccet mesélt. Úgy érzem hogy kezdek érzelem mentes lenni. Nincsenek nagyon reakcióim. Depressziós vagyok és lelki beteg. Minden napom ilyen: elmegyek a suliba alig szólalok meg de ha mégis akkor felkell vennem egy erőltetett műmosolyt és úgy tenni mintha minden jó lenne. Majd depis arcal végigülöm az órákat, hazamegyek sirok vagy depizek. És ez ismétlődik napról napra. Már féléve. Suli után hazamentem a busszal amivel a barátnőm is jönni szokott. Megint nem szóltam hozzá. Mikor hazaértem és letutam ülni végre a puha ágyamra akkor jöttem rá hogy milyen bunkón viselkedtem a legjobb barátnőmmel. Ráirtam.
Alyson:Szia. Megyünk sétálni? Fontos lenne. Nagyon magamalatt vagyok.
Alyson:Am bocsi hogy nem szóltam ma hozzád. :(
Amy: értem
Amy: Most?
Alyson: Aha :( Jó lenne.
Amy:Jó csak még megyek pisilni :)))
Alyson: Menj csak. :)))))
Majd 10 perc múlva már sétáltunk is.
- Am minden oké?- kezdtem.
- Persze. Minden.- hazudta.
-De most komolyan?
- Nem. De amúgy a Luoisos dologhoz mit szólsz?- faggatott.
- Figyelj erre én nem tudok mit mondani. Bakker ha hiányzik irj rá. Mást nem mondhatok.- feleltem.
- De én nem merek ráirni. Meg már van csaja.- az utólsó szót kihangsúlyozta.
- Ja akit azután szedett fel hogy ellökte magadtól mert azt mondta hogy szeret.- érveltem.
- De én nem szerethetem. Nem akarok szerelmes lenni.- riadt meg.
- De bizony. És te szereted. Amúgy meg ezt nem te döntöd el hogy kit szeretsz meg. A szíved választ.- világosítottam fel Amyt.
- De szerinted meg lehet szeretni valakit két nap alatt?
- Szerintem nem. De mikor is jöttek össze? Megvan 2 nappal azután hogy elküldted a francba. Szóval szerintem csak azért van csaja mert azt hiszi hogy úgy el tud téged felejteni. De nem fog.
- De amúgy olyan hülye vagy más csaj örülne egy ilyen pasinak. Aki azt mondja hogy szeret és úgy is gondolja. Te meg,, menj a francba" üzivel elküldöd.
- De mi van ha elfelejtett? Mert én ráirnék csak félek hogy nem válaszol.- szomorodott el.
- Te mondod? Graysonnal mar Júli 26 óta nem beszéltünk.
- Jó de mi már 2 éve folyton beszélünk. De mi lenne ha megadnám a jelszavam és ráirnál a nevembe?
- Oké. De én nagyon őszinte leszek vele.
Félóra múlva már otthon voltam.Megint összevesztem a tesóimmal de már nem érdekelt semmmi....

Sziasztok! Ez az első rész. Ez az én storym és igaz. Remélem nem ijjesztek el senkit.