A Titokzatos Srác

6.Rész (Dan)

Már este tíz óra körül jár az idő. Ki kopog ilyenkor?-Kilesek a kulcslyukon.-Egy őszhajú idős nő áll az ajtóba. Még is ki lehet ez a nő? Halvány emlékfoszlányok bukkannak fel,mintha rémlene ki ez a nő. Kis idő gondolkodás után elvetem a gondolatot és eszembe jut,hogy ki kéne nyissam az ajtót. Elfordítom a kulcsot kattan egyet a zár és az idős nő elöttem áll. Meg sem szólal. Ha arra vár,hogy én szólaljak meg akkor farkas szemezhetünk órákon át. Majd ekkor Bell mellém szalad.

-Dan ki ez az idős néni?-Majdnem felnevetek mikor meghallom Bell gyerekes szavait.
-Fogalmam sincs.-Válaszolom. Ekkor a nő felémnyújtja a kezét.
-Szia Dan! Viktória vagyok. Mármint az...az anyukád.-Tudtam! Tudtam,hogy ismerem ezt a nőt!
-Mi? Hogy? Miért...miért jöttél ide? Honnan tudtad hogy itt vagyok?
-Fiam,mármint Dan! Itt nem vagy már bisztonságban. Sem te sem a kis barátnőd! El kell mennyetek innen!
-Nem! Nem te fogod nekem megmondani hogy mit csináljak! Eddig felém sem néztél! Hagyj békén!-Rivallok rá és bevágom elötte az ajtót.

Olyan ideges vagyok. Bell lefagyva áll az ajtóban. Anyám nagyon megrémíszt! Mi az hogy Bell nincs bisztonságban? Meg kell óvjam a bajtól! Sőt most úgy érzem el kell vinnem innen! El kell hogy mennyen a közelemből valami,valami bisztonságosabb környékre. Egyedül viszont nem mehet sehova. Beszélnem kell Claraval. Mi lesz ha Bell ezt megtudja?! Nagyon félek. Ebből semmi jó nem sülhet ki.

-Bell! Gyere be a hálóba. Beszélnünk kell!
-Megyek már!
-Az előző párbeszédről lenne szó!Amit anyámmal váltottam.
.........