Szerelem Első Látásra

Mire jók a pasik?

"Miért nincs pasid?" vagy "Na, keress már valakit!". Annyiszor hallottam már ilyeneket, hogy már elegem van. Igaz, nincs pasim. Na, és akkor?! Nem dől össze a világ?!
Még emlékszek arra az esetre, amikor a barátnőimmel beszélgettünk erről. Épp egy randijuknak volt vége, amikor találkoztunk.
- Mond csak, nem érzed furán magad, amikor látsz minket a barátunkkal találkozgatni?-kérdezte Nikki.
- Miért, kellene?
- Nem, csak tudod...
- Csak mi?-vágtam a szavába.
- Csak az, hogy nekünk van pasink és neked nincs.
- Á, dehogy! Szóra se érdemes!
- Na de miért?-szólalt meg Christa.
- Hát mert nekem nem kell egy pasi. Én így jól vagyok, ahogy vagyok. És amúgy is, mire jók a pasik?-kérdeztem én, már unva ezt a témát.
- Nos, egy pasi arra jó, hogy...-kezdte Nikki.
Épp a házam elé értünk.
- Bocsi, de be kell menjek. Már nagyon késő van.
- Ó, pedig épp most kezdtem volna.-szomorkodott Nikki.
- Majd holnap elmeséled, OK?
- Jól van! Majd holnap! Jó éjt!
- Sziasztok! Jó éjt!-köszöntem el.
Azon az éjszakán nagyon elgondolkodtam azon, amit Nikki mondott. Talán mégis igaza lenne? Nem hiszem. Én jól vagyok így, ahogy vagyok. Nincs szükségem semmiféle komoly kapcsolatra egy fiúval az életemben. Megvagyok. Sőt, így több időm van a tanulásra és a többi hobbymra.
És ha mégis...ha mégis igazuk van? Bárhogy is lenne, ez nem megy úgy ahogy akarom. Ha meg kell történjen, majd meg fog történni. Nincs értelme siettetni a dolgokat. És amúgy is, nekem nics semmiféle tapasztalatom az ilyesmihez. Nem tudom, hogy milyen érzés úgy szeretni valakit, mint ahogy ezt kell. Még sosem próbáltam ki. De még van időm hozzá. Az egész életem elöttem áll. Majd meglátjuk. Majd csak fogom tudni, hogy melyik az a pillanat, vagy mégsem?....
Ilyen gondolatok forogtal az eszemben és nem hagytak aludni.
Végül sikerült elhessegetnem őket és végre ( hajnal 4-kor ) elaludtam.