After effect

Part 2

Az első napom Beacon Hillsben nem telt valami fényesen.El se kezdtem az "új" életem és már a nyakamba zúdultak a természetfeletti dolgok.Mint kiderült Hannah már egy falkába tartozik.Miután elhagytuk Scott házát a ruha vásárlás számomra kínzás volt.Mindenféle nem rám illő ruhát rám akart aggasztani, de mivel a makacsságom nem ismer határokat bele kellett törődnie, hogy én választok.De ahhoz, hogy én válasszak alkut kellett kötnünk, szóval a ruha táramat kibővíti két szoknya, három haspóló és egy magassarkú amit még most is utálok.A kávézót én választottam ami egy nagyon hangulatos kis helység volt egy felső szinttel is.Egy öreg néni tartotta fenn.Igaz nem egy Starbucks ahol flancos csillámmal megszórt kávékat kapunk, de nekem nagyon tetszett a hely.Ott ültünk körülbelül három órát és beszélgettünk.Mire hazaértünk besötétedett és Derek nem volt sehol.Az ágyamon hagyta az anyától hátrahagyott karton dobozt.A dobozban a régi rajzaim voltak és anya naplója meg az enyém amiről azt hittem, hogy már rég Némóval úszkál az óceánban.Anya naplója elég érdekesnek ígérkezik.Este elkezdtem olvasni, de a második lapig sem jutottam, mert a gyógyszerek miatt bealudtam.
Reggel fél nyolckor már az edzésről visszatérve léptem be a szobámba ahol Hannah várt teljesen felkészülve.
-Hol a fenében voltál?-kérdezte aggódva.
-Neked is, jó reggelt.-ültem le mellé.
-Büdös vagy.
-Úgy hívják izzadság.-nevettem fel.
-Szóval merre voltál?-fordult teljes testével felém.
-Futottam és utána elmentem a közeli edző terembe.
-Hajnalban?-emelte fel szemöldökét.
-Nem mondtam, hogy nyitva volt.
-Betörtél?-lepődött meg.
-Nem csak kinyitottam az ajtót az elrejtett pótkulccsal.
-Elképesztő vagy.Na de inkább menj fürödni addig keresek neked ruhát.-lökött be a fürdőbe.A meleg víz mindig megnyugtat az izmaim ellazultak és csak álltam a zuhany alatt.Mikor már a kezem egy kilencven éves öreg nőjére hasonlított, kiszálltam.Magam köré csavartam egy törölközőt és úgy mentem ki a fürdőből.A ruhám mar elő volt készítve Hannah gondoskodott róla.Szerencsére számomra megfelelő ruhát választót.Egy szokásos kockás inget húztam egy Batman logós pólóval és fekete farmert.A kényelmes és megbízható fekete vászon cipőmet húztam mellé.Az ősrégi ellenségem elé álltam és méregetem magam.A látványom hétköznapi volt.Most már nem úgy néztem ki mint akit két kutya cibált meg és utána lehánytak.A fekete karikák a szemem alatt már kezdtek eltűnni, szóval jó vagyok.Mondjuk a kinézetemmel még mindig nem voltam megelégedve, de már hatodikos korom óta.
-Izgulsz?-lépett mellém Hannah.
-Hogy hormonokkal túl fűtött, szex mániás korombeliekkel leszek össze zárva a hét minden napján?Nem egyáltalán nem.
-Már hiányzott a szarkazmusod.-közben biztatóan megölelt.Mikor már mind a ketten késznek nyilvánítottuk magunkat kiléptünk az ajtón és pont szembe kerültünk Scottval.
-Hát te?-szólalt meg a hátam mögül Hannah.
-Beszélnünk kell.
-Húha valaki elég morcos kedvében van ma.-közben kiléptem az ajtón és előre mentem.Hát igen Derek kedves volt és elvitte a kocsit, szóval gyalogolunk kell fél órát.
-Hova mész?-kérdezték egyszerre.
-Előre, hogy tudjatok beszélni.Majd ha kész vagytok csatlakozzatok unalmas társaságomhoz.-intettem nekik és előre mentem.Öt perc után már a többiek is jöttek velem.Nem tudom miről beszélhettek, de nem is érdekelt örülök, hogy most nem az én nyakamba zúdították a problémát.A gondolkodásból egy nagyon ismerős hang zökkentett ki.
-Nem kéne egy fuvar?-a hang felé fordulva szembe találtam magam Kaijal.Az örömtől nem is tudtam megszólalni csak cselekedni.Így hát bepattantam a kocsiba és Scotték is követtek.Egy "rég nem láttalak te idióta és nagyon hiányoztál" ölelést gyorsan lezavartunk és folytattunk tovább utunkat, ami Kai mesélésével telt.
-És, hogy fogadta az Alfa a hírt?
-Miféle hírt?
-Hát, hogy te mi vagy.Tudod te vagy a legerősebb természetfeletti lény aki majdnem két méterre megnő és...-mielőtt befejezhette volna mondandóját közbe vágott Hannah.
-Na és Lily mesélj nekünk milyen fiú jön be?-na jó inkább mondja el Kai a titkom mint hogy elkezdjek beszélgetni az ideálomhoz.Ez az autó út kezd egyre cikibb lenni.Hála égnek mire kinyitottam volna a számat megérkeztünk.Hogy minél előbb szabaduljak kicsaptam a kocsi ajtóját ezzel nem felmérve, hogy más kocsi is volt a parkolóban mint például egy Jeep aminek szépen neki csesztem az ajtót.A tulajdonosa már jött is felém.Jól van csak nyugalom.Két dolog, egy szemkontaktus kerüld, kettő fogd vissza magad és ne törd be az orrát ha felhúzz.
-Bocsánat nem akartam a kocsidban kárt tenni csak nem néztem körül.Mondjuk nem mintha ebbe már bármilyen kárt lehetne tenni.-az utolsó mondatot suttogva mondtam és nem hallotta meg.
-Tudod mi ez?-kérdezte kicsit ideges hangon.
-Egy roncs kocsi?
-Igen!Vagyis nem!Ez nem csak egy sima kocsi.Ez a kocsi az életem.Nem tudod mennyit jelent nekem.Na meg persze erre ment rá az összes pénzem, de az most mellékes dolog.Mondjuk látszik rajtad, hogy béna vagy szóval.
-Hogy mi?-keltem ki magamból.Egyszer már bocsánatot kértem, szépen.Az oké, hogy te egy elég furcsa hozzá teszem egészségtelen kapcsolatot folytatsz a vezethető gardróboddal, de engem ne rángass bele.Ekkor a lehajtott fejemet felemeltem és először néztem bele tekintetébe, ami talán szikrázott a dühtől.Anya azt mondta mindig, hogy az egyik legveszélyesebb dolog a világon a szemkontaktus tartása.Ezt mindig értelmetlen dolognak tartottam, mivel a szemeddel maximum sugallni tudod azt, hogy legszívesebb belefojtanálak egy kanál vízbe és utána az erdő mélyére temetnélek el.Az meg nem olyan veszélyes.Inkább az a veszélyes amilyen szituációba kerültem, mivel egy Alfával haverkodok.Ami számomra nagyon is veszélyes.
-Na jó ha vége van a kis lányos veszekedéseteknek, akkor ki is békülhetnétek.-lépett mellénk Hannah.Egyikünk se kezdeményezett, ezért Hannah besegített.Megfogta a kezem és a fiúét is.Kezet fogatott velünk csak ez volt az eddig legrosszabb ötlete.Ahogy a kezünk összeért és egymás szemébe néztünk mind a ketten lefagytunk.A fülem sípolni kezdett a fejem is hasogatott és a szemem előtt több ezer kép kezdett lejátszódni.Te jó ég mennyi mindenen keresztül ment.Arra eszméltünk fel, hogy Kai elránt engem tőle és így a kézfogásunknak is annyi.
-Hé, Lily jól vagy?-kérdezte szembe fordítva magával.
-Kérdezi az aki majdnem kitépte a kezemet a helyéről.Mondjuk az nehéz dolog lenne, mivel hozzám van nőve, de egy kis erőfeszítéssel minden lehetséges.
-Mit titkolsz?
-Miről beszélsz semmit.Az ég világon semmit.
-Akkor szoktál így félre beszélni, amikor titkolsz valamit.-basszus túl jól ismer.
-Biztosítalak, ha titkolnék valamit te lennél az első aki tudnád, persze Hannah előtt.
-Köszi ez jól esett.-nevetett fel.
-Szerintem mennem kéne, mert még beszélnem kell az igazgatóval és mindjárt becsöngetnek.-néztem rá telefonomra az idő végett.
-Rendben, suli után hívlak.-megölelt és beszállva a kocsijába elhajtott.
-Megvártál?
-Nem hagyom el első nap a barátnőmet.-mosolygott rám és közben beléptünk az iskola kapuján.Szerencsére a belépőnket nem vette figyelembe senki.
-Szépen összekaptál Stilessal.-vágott bele a téma közepébe.
-Várjunk ő az a srác aki "álmodik"?
-Igen, ő Scott legjobb barátja.-mielőtt folytathattuk volna a beszélgetést, már az igazgató irodájánál voltunk.Elköszöntem Hannahtól és beléptem az irodába.
Már végeztünk minden megbeszélni valóban az igazgatóval, de mielőtt kiléptem volna és elindultam volna a termembe még egy utolsó mondatot mondott nekem.
-Miss Hale.Tudja, hogy örömmel fogadjuk önt, de kérem ne kerüljön bajba.-remek gondolom elolvasta az aktámat.
-Ígérem Mr.Hill.-és ezzel el is indultam első órámra.Már egy öt perce becsöngetek, de én mielőtt bementem volna történelem órára megkerestem a szekrényem.
Nagy levegőt véve beléptem az osztály terembe.Az összes létező tekintet rám szegeződött.Istenem, de fusztráló.
-Miss Hale, igaz?
-Igen, én lennék.-mosolyogtam a tanárra kedvesen.Első benyomást csak egyszer tehet az ember.
-Remek, ott van még egy üres hely.-mutatot az utolsó sarokban lévő padra.Örömömre mellettem Hannah foglalt helyett, de előttem meg Stiles.Nem foglalkozva az előbb említett személlyel foglaltam el nyugodtan a helyemet és ezzel folytatta is a tanár.Én meg belemerültem gondolataimba.Mit mondtam este olvastam egy kicsit anya naplójából és azt mesélte el benne, hogy hogy ismerkedett meg apával.Az az igazság, hogy én életembe kétszer ha láttam és akkor is lehettem négy.Csak a vezetéknevét hagyta rám semmi mást.De már azt sem hordhatom az örökbefogadás miatt.Mondjuk elhagyott minket.Az ő hibája.Lehettünk volna egy boldog család, de ő túlságosan önző volt.Elhagyott minket.Szerintem minden gyereknek szüksége van apára is, nekem is szükségem lett volna rá.
-Miss Hale, mi erről a véleménye?-szólított meg a történelem tanár.
-Öhm, bocsánat nem figyeltem.
-Azt látom.-és lenézett az asztalomra én így tettem.A tollam darabokban volt.Összetörtem, ezzel a kezem is tiszta tinta lett.
-Menjen mossa meg a kezét.-én föl álltam és a lány mosdóig meg sem álltam.Nehezen, de le vakartam magamról a tintát.Belenéztem a tükörbe és a szemeim könnyben álltak.Nem lehetek ennyire gyenge, erősnek kell lennem.Újra vettem egy pillantást és megláttam, hogy Stiles áll a hátam mögött.
-Mit keresel itt?-nem fordultam meg, hogy ne vegye észre arcomat.Választ ég perc elteltével sem kaptam.
-Mi az Stiles oda csuktad a nyelvedet a Jeep ajtójához, hogy nem tudsz megszólalni?-megint semmi válasz.
-Jól van kezdem azt hinni, hogy magamba beszélek.-föl néztem a tükörbe és észre sem vettem, hogy közben már elég közel van hozzám.Jobban ki tudtam venni arcát.Haja a reggelitől eltérve kócos volt, mintha egy csapat lány megtépte volna.Szeme alatt fekete karikák voltak, mintha már 1800-as évek óta nem aludt volna.
-Soha nem gondoltam volna, hogy találok egy ilyen embert mint te.-szólalt meg először.
-Miről beszélsz?-közben a mosdókagylót vizsgáltam mintha olyan izgalmas dolog lenne benne, de csak takarni akartam a közben ismeretlen okból virítani kezdő "gyilkos" szememet.
-Érzem, hogy mennyi szenvedés és fájdalom van benned, amit magadba zársz és amit másoktól elveszel.
-Na jó ez csak biztos mellékhatás az egyik gyógyszerem miatt.Csak kifújom párszor a levegőt és te eltűnsz, én meg megnyugszok.-beszéltem magamhoz hangosan.
-Mit szólnál egy kis játékhoz, szabályok nélkül?-a leheletét már a nyakamnál éreztem.Megérintette a vállamat és a fejembe egy erős fájdalom nyílalt.Lerogytam a földre és ekkor lépett be Hannah az ajtón, oldalán egy lánnyal.
-Itt volt.Igazi volt.-mondtam magam elé.
-Kiről beszélsz?
-Stiles.Itt volt és beszélt hozzám olyan furcsa volt.
-Az nem lehet, hiszen Stiles egész végig ott volt törin.
-De hiszen itt volt.Játszani akart.
-Persze Monopolyzni, nem?-közben segítettek föl állni.
-Lehet, hogy csak a gyógyszer miatt volt az egész és csak föl fújom a dolgokat.-gondolkoztam hangosan.
-Elhoztuk a cuccodat.-nyújtotta felém a táskám egy hosszú egyenes barna hajú lány.
-Egyébként, Kira vagyok.
-Lily és köszönöm.Milyen órám lesz?
-Velünk testnevelés.-a gyilkos tantárgyak egyike.
-Hát rendben, akkor mutassátok az utat.
A tesi óra nekünk futással telt a fiúknak meg lacrosseval.Én gyorsan lefutottam a köröket és lepihentem a nézőtéren.Közben Hannah és falka pár tagja is csatlakozott.Ha jól emlékszem Lydia, a vöröske Banshee.Kira, a Kitsune vagy mi.Malia, meg prérifarkas.Nagyon vegyes falka az egyszer biztos.Mikor már untam az egészet föl keltem, elmentem átöltöztem és elindultam a következő órámra, ami csak negyed óra múlva kezdődik el.Gondoltam addig keresek egy boltot vagy valamit, mert ma még nem ettem semmit, de miután kiléptem az ajtón a világ elsötétült számomra és az aszfaltot öleltem.Erre csak annyit tudok mondani iskola időben soha ne hagyd el az iskolát.Ki tudja lehet, hogy az igazgató drogozott be engem, hogy csatlakozzak a titkos csoportjához vagy űrlények.Nem tudom ki volt az, de ha majd felkelek biztos meg fogja bánni, hogy ezt tette.