....
Ezen rövid lelki körút után felrohantam a szobámba és elkezdtem vizsgálni ezt az órát.
Érdekes kis machina...-morfondíroztam-csak jó volna tudni,hogy miért kellett ez a vacak annak a tömérdek embernek....mi lehet rajta olyan érdekes vagy épp csodás?-ezen gondolatmenetemet a szobámba belépő anyukám törte meg.
-Picim. Hallottam,hogy megjöttél. Minden rendben?
-Persze-válaszoltam.-Anya? Kérdezhetek valamit?
-Ha a tegnapi ruhádra gondolsz,nem,nem én tettem tönkre....
-Jaaa...nem az....várjunk csak....MI VAN A RUHÁMMAL?-háborodtam fel.
-Semmi...Ööö....csak véletlenül összemostam a színesekkel...-jött zavarba anya.
-Anya....ne hazudj...nem tudsz...SZÓVAL MI VAN A KEDVENC RUHÁMMAL?
-Hahh....Tudor véletlenül festővászonnak nézte....
-MI VAN !?!??!? ÁÁÁ.....ne már...az volt a kedvencem...
-Bocsi....
-Mostmár mindegy. Megtörtént..Visszatérve a témához lenne egy kérdésem.
-Mondjad. Ne kímélj.
-Te ismersz egy olyan órát amit általában csak 'az óra' kifejezéssel illetnek?
-Ööö....neeeem.-csodás....már megint kezdi...
-Anyaaaa!!!!!
-Jó jó....-és belekezdett.
