Egy csepp, kettő s majd a harmadik,
Szerintem nyugalmat sugároz.
Szellő vagy szélvihar, hallgatom hajnalig.
Zaklatást utánoz.
Vörös, narancs, barna és ismét vörös.
Legszebb színvilág, szerintem.
Morcos minden reggel, gyakran ködös.
Felszállását tekintem.
A délelőtt a csend tartományává vált.
Ember nem kell az utcára.
A nyár korlátolt szabadossága elszállt,
És várni sem kell a napnyugtára.
Miért a legszebb, ami néma?
Engem vajon zavar a lét?
Nem baj, ez nem is probléma,
Most csak a kedvem a tét.
