Elsőre is, azt megértem, hogy space nélkül nem lehet felhasználónevet kitalálni, de hogy történetcímbe se lehet beleszorítani a space-t, hogy jó nyelvtana legyen legalább már a történet címének!
Bár tudom, mennyi követője van, és fan-ja a történetéhez, szeretnék kritikát írni erről a történetről, ami tökéletesen úgy kezdődik, mint a "A földrajz tanárom" című alkotás, melyet nem neveznék alkotásnak, és egyszerűen nem is értem, hogy az emberek miért vannak oda ilyen szemetekért.
Talán minden a "Szürke ötven árnyalata" című, fanfiction-nek kezdődő borzalomnak köszönhető, hogy efféle gusztustalan lavina indult el, de ez csak azt mutatja, hogy az emberiségnek ez kell! A szemét. A gyönyörűen megírt sztorik, melyeknek igazán van sztorija, mondanivalója, és ki van ténylegesen dolgozva mind hátrányban ragadnak és ragadtak azért, mert az embereknek a lebutított változatú megírt valamik kellenek. Szépen, jól összeszedett írás? Ugyan kérlek! Karaktereknek személyiséget? Pff! Máris essenek egymásba, és siessük el az egészet? Naná!
Talán durván kezdek.
És lássuk hát!
A NewTeacher(L.S.) E/1-ben kezdődik Louis Tomlinson személyében. Csak hogy idézni tudjak a történetből: "Nem tudom ennek mi az értelme, de valami biztos." Látom, hogy van, ahol szépen, ügyesen vesszőcskéket is használsz, de ha már rászánod magad, hogy másoknak is megmutatod az ötleted, akkor legalább a vesszőket, ahova kellenek, sűrítsd be! Legyél szíves. Köszi!
"Általában mindig vörös rúzs van rajta, ami kiemeli a jó száját."
A jó száját. A leírás. Tapsot neki!
És akkor máris a második fejezethez értünk, ahol a HETERÓ karakterünk zavarba jön a jóképű új tesi tanáruktól. Értem. Nagyszerű. Hogyne. De miért is kéne egy diáknak körbevezetni az új tanárt? 1. Nem a diák felelőssége ezt elintézni. 2. A körbevezetést már akkor lezavarja az iskola, amikor még nem kezdett el tanítani az új tanár.
És nem! Nem! NEm! NEM! Mi az, hogy a tanár elolvassa az üzeneteket? Ez teljesen jogtalan, a személyes jogokat szegi meg. És máris tegeződnek a 35 éves tanárral. Aha, nagyon valósághű. És kacsintás? Ez egyáltalán nem elfogadott. Nem csak szexuális zaklatásnak nevezhető(hisz akármi annak nevezhető, ha kényelmetlenül érzi magát az ember), de ez már játék az állásával.
"Azt hittem meghalok." Hát én is.
A negyedik rész. A rémálom. Az un reális pillanat! Tehát a tanárról kiderül, hogy már az első naptól bejött neki Louis. 35 évesként nem tudta magát megfékezni, ezért bement a szertárba, ahol elképzelve, hogy Louis miket csinálna nemi szervével, könnyített magán. Kirúgva!
És aztán mint a "A földrajz tanárom" sztoriban, itt is Harry megkérte, hogy ne kerülje, stb.
Harry elviszi Louist a suliba, és rámarkol a combjára. A történet hallatán Niall pedig egyszerűen azt mondja, ez semmi se. Aha, hogyne. Tehát ha a te combodat fogná meg egy amúgy pár napja ismert fazon, te nyugodtan azt mondanád, oké. Oké.
Totál Szürke ötven árnyalat. Abban is utálta a fickó a szemforgatást.
És akkor megkezdődik az, ami miatt teljesen elfogadhatatlan ez a sztori, mivel egyáltalán nem reális. Egy új tanár nem kockáztatja az új állását semmiképp. Erre Harry elhívja Louist.
Idáig bírtam. Legalább nem csalta meg Louis a nőt Harryvel.
Értékeljük!
Srácok, a mai világ ízlése valami undorító tud lenni. Aki imádta a Szürkét, az ezért is oda lesz, mert hogy egy kaptafára megy az egész, de aki ennél tovább lát, és érzékeli, hogy ez mennyire egy NEM sztori, annak egyáltalán nem fog bejönni, sőt, ehhez hozzájön, hogy sem az nyelvtana, sem a történetleírás, sem a történet, ami kiemelkedő lett volna, így az első pár résznél rájössz, hogy az egész pocséknak lett szánva.
2/10
YOU ARE READING
Kritika
Non-FictionEddigi legmagasabb helyezés: # 6 Kritika. Tudom, hogy fáj az igazság, de jobb, mint a hazugság. Kritikákat kérni csak privát üzenetben.