Forever

~4~

Sokat beszéltünk de valahogy nem éreztem azt a szikrát iránta mint ő irántam.....nem tudtam hogy kaparhatnám le magamról de valahogy sikerűlt hogy úgymond elhagyon nem voltam az a kis pityergős kislány inkább boldog voltam hogy végre a hátam mögött hagyhatóm a múltat és élhetek a jövönek.
Leila sokkal szerencsésebb volt mert ma ünnepelte a barátjával az 1 èves fordulojukat. Mindig is irigyeltem hiszen szép,okos és mèg barátja is van én meg örülök hogy a zoknim párját meg találom.....ráadásúl most derült ki hogy el költözunk a hónap végén pécsre. Nem nagyon örülök neki hiszen itt van a sok barátom és minden emlékem.
Hogy fogom én ezt meg mondani a barátaimnak????
Már most félek hisz a középsulival mi lesz így....
Holnap mindenképpen meg mondom hogy elköltözunk már bele gondolva is kiráz a hideg.

Másnap a suliban :

-szia Leila van egy rossz hírem.-mondtam

-szia mi az meg rémítesz.-mondtam

-elköltözök hónap végén pécsre.-mondtam a könnyemet vissza fogva

-ne már miért.-mondta

-anyu kapott egy állás ajánlatot ott.-mondtam

-de én nem akarom hogy elmeny.-mondta már majdnem sírva

-én se.-mondtam

-és mi lenne ha hozzánk költöznél.-mondta

-nem nem lehet de suli után eljössz velem böröndöt venni.-mondtam nevetve

Elmentünk suli után böröndöt venni pinket választottam nagyon meg teccet még egy hozzá illő cipőt is vettem.
Bár tudtam hogy nincs már sok idő amit itt töltök de azért ki akartam használni azt is hisz nem jövünk többé vissza hátam mögött hagyva a múltat és kezdeni egy új életet Ès ki tudja lehet lesz pasim is pécsen ki tudja én csak a jó oldalát nézem a dolgoknak.....