Csütörtök /2/2

701 51 4
                                    

Este

Ashton Irwin

Csak azt veszem észre ,hogy Mikey kislisszol amit furcsálok és követem szememmel amikor is meg akad a tekintetem a piros szempáron. Luke. Már megint leitta magát és most jó gyors volt mert 10 perc alatt sikerül sík részegre innia magát.

-Részeg vagy már megint-álltam fel és vele szembe találtam magam.

-Én? Én ugyan nem.-tagadta de ezt a négy szót is nehezen forgó nyelvvel mondta ki.

-De igen. Mi a faszomért ittál már megint?-kezd felmenni bennem a pumpa

-Ash...

-Semmi Ash! Válaszolj!-emeltem fel a hangom.

Nem válaszolt csak leült a földre és térdeit felhúzva elkezdett sírni. Nem tudtam most sajnálni. Túl dühös vagyok most rá.

-Sajnálom.-hüppögte

-Sajnálhatod is Lucas Robert Hemmings! Ha berugsz mint atom az nem fog segíteni!-kiabáltam és elkezdtem fel alá járkálni miközben már lassan hajamat téptem.

-Ne kiabálj!-mondta mint egy félős kisfiú.

-Miért ne?!?! Luke! Felbasztad az agyam és teljesen furcsán viselkedsz velem! Na meg már másodjára ittad le magad a héten! Nem bírom már lassan ezt a huzabonát! Mond meg nekem Luke, ha ennyire félsz ,hogy nek kellesz nekem akkor mi az anyám kínjáért vagy velem?!?!

Nem válaszolt csak sírt tovább én meg a hajam cibáltam már szabályosan. Tudtam ,hogy egyszer még lesz egy ilyen nagy vitánk de reméltem ,hogy nem mostanában. De most meg hirtelen történtek a dolgok. Luke felállt majd könnyes arrcal, piros szemmel és dühös -részeg ábrázattal mered rám.

-Tudod mit Ash! Akkor vége ha már nem tudsz elviselni!-köpte a képembe bár nehezen mondta ki a szavakat.
Szavai szíven ütöttek mert nem hittem volna ,hogy tényleg szakítani fog de most biztos csak azért beszél mindent mert részeg. Nagyon remélem ,hogy csak tényleg azért mondta.

Kétségbe estem és átvette a düh helyét. Nem akarom ,hogy véletlenül is emlékezzen ezen mondataira mert nem akarom elveszíteni. Nem akartam ,hogy az egész mondandómból azt szürje le ,hogy szakítano akarok vele csak megértetni vele, hogy nekem elmondhatja a bajait és én szeretem őt...nagyon. Csak most így jött ki rajtam mert felbaszott ,hogy megint ivott.

Egy utolsót még rám pillantott aztán dülöngélve megfordult de megragadtam csuklóját és visszarántottam magamhoz. Ki akart szabadulni de én nem hagytam ,hogy meglógjon. Lágy csókot nyomtam nyakára majd amennyire tudtam hátrafordítottam fejét és én meg előrébb hajova tapadtam ajkaira. Éreztem rajta a sör ízét ugyan akkor a sajátos Luke féle ízt is. Nem habozott ami meglepett mert az előbb még vitáztunk és ki akart szabadulni most meg smárolunk de még ,hogy. Kezét hátravezette hajamba és kissé meghúzta. Ha ő huzza meg az nem fáj mert akkor nem a fájdalomra figyelek. Furcsa....egy perce még vitáztunk.

Kezem a derekára csúsztattam de viszont most nem fogok csinálni ezen kívül semmit mert részeg mint atom szóval inkább holnap beszélem ezt meg vele ,hogy ne úgy menjünk már turnéra ,hogy haragba vagyunk.

Ajkaink finom táncba egyesültek ahogy párhuzamosan mozogtak egymáséin. Annyira imádom mikor megcsókol...vagy én őt. Elvált tőlem majd megfordult ölelésembe. Homlokát az enyémnek támasztotta és lászott rajta ,hogy fáradt, kezdi elnyomni őt az alkohol.

-Aludj-modtam mostmár lágy hangon amitől mindig megnyugszik.

-Velem alszol?

-Persze de ezt az egészet reggel meg kell beszélnünk. -suttogtam majd elengedtem és hagytam ,hogy bebujjon az ágyamba. Én még zuhanyzok egyet.-Én még tusolok egyet de te aludj csak. -mosolyodtam el majd elindultam a fürdöszobámba

...

Nem bírok aludni. Felzaklatott ez az egész vita köztem és Luke között. Ilyen dúrván még az első nagyobb veszekedésünknél se...veszekedtünk. most is csaknfekszek miközben átkarolom őt és arcom a hátába vájtam. Nagyon kiütötte magát és holnap délig fel se kel. Szóval helyette kell majd bepakolnunk a ruháit. Ujjainkat összekulcsoltam és Luke akkor megint bevetette azt a szuperképességét amikor álmában is megérzi jelenlétem. Arcom a hátába furtam és próbáltam aludni de nem ment sehogy se. Hüvelyk ujjammal simogattam kézfejét.

-Ne...-motyogta- Ne...én...szeretlek. Ash...-hallkan motyogta miközben mocorgott. Lehet megint rosszat álmodik mert mintha megint szipogott volna. -Szeretlek...ne hadj el....NEEEEM!!!-kiabált hirtelen majd fel is ült hirtelen ami engem is megilyesztett. Lassan én is felültem. Luke zihált mellettem és potyogtak a könnyeim. Most nem kérdezem mi a baja mert megint vita lesz belőle. Inkább csak mögé kúsztam és derekánál szorosan átölelve adtam egy puszit a nyakára.

-Ssss. Semmi baj szerelmem. Itt vagyok-suttogtam a lehető legmegnyugtatóbb hangomon.

-Nem. El fogsz hagyni-hangja keserves volt és megtőrt.

-Sose. Veled leszek halálomig-apró puszikkal kezdtem el behinteni bőrét és ujjainkat a hasán összekulcsoltam.

A szavak amiket mondtam azok teljesen igazak. Vele akarok megöregedni és még halálom napja után is vele leszek.

Magam alá gyűrtem és én meg felé magasodtam. Arcáról lepusziltam a könnyeit majd elkezdtem feltűrni a pólóját.

-Gondolj csak rám és a velem töltött szép napokra. Amikor elmentünk a tengerpartra...vagy amikor lehívtalak a hintaágyhoz,...vagy amikor legelőszőr feküdtünk le úgy ,hogy szeretkeztünk és nem csak az élvezetért dugtunk. Gondolj arra ,hogy sosd hagylak el mert szeretlek. Mindenedet. A legkissebb porcikádat is.-vallottam neki szerelmet ismét de akárhányszor megtenném csak ,hogy tudassam vele ,hogy semmi pénzért nem válok meg tőle..

***

Mai napon a negyedik resz. Erezzetek a szeretetm 😂
Bocsanat a helyesirasi hibak miatt

What I Like About You 3.évad (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora