Az Utolsó Leszármazott

1.fejezet - Rémálom vagy valóság?

*FIGYELEM! A SZTORI SZERKESZTÉS ALATT ÁLL A FENNÁLLÓ NYELVTANI HIBÁK ÉS EGYÉB OKOK MIATT!*

"Drága kicsikém...meg kell értened, hogy mindezt érted teszem."

******

"Egy nap majd hálát adsz az égnek mindazért, amid van. Sajnálom, hogy én nem lehetek a része az egésznek.."

******

"Még találkozunk, Christina."

******

Ezekkel a hangokkal a fejemben riadtam fel álmomból ma reggel. Ez nem az első eset, hogy ilyesfajta "rémálmaim" vannak...nem is tudom pontosan minek nevezzem. Rémálom? Látomás? Ötletem sincs. Csak azt tudom, hogy egy sötéthajú, fiatal nő beszél egy kislányhoz, aki feltéletelezhetően az említett Christina. Arra azonban még mindig nem jöttem rá, mi közöm van ezekhez az emberekhez. Talán csak a furcsa elmém szüleményei? Fogalmam sincs.
Hosszas töprengés után a telómra pillantottam; 5:12. Még bőven lett volna egy órám aludni, de képtelen voltam lehunyni a szemeim, hiába ült a fejemen a fáradtság köde. Ígyhát gyorsan lecsekkoltam a bejövő üzeneteim. Nem értem, hogy képes néhány ember éjszakákig fennmaradni hétköznap, iskola és hajnali kelés mellett, ráadásul az alvásra szánt idejüket Messenger beszélgetésekkel ütik el. Pont ilyen az én legjobb barátnőm is, Blair, akitől minden reggel legalább 10 üzenetet kapok, amikben a kedvenc instagrammos oldalairól képernyőfotózott képek vannak. Najó. Eléggé feldobják az én napomat is. Ígyhát mosolyogva nyitottam meg az üzeneteit, azonban a várt vicces képek helyett egy meglepő üzenet várt rám.

Blair Williams - üzenet küldve: 00:36✔
"Szent szar Nadine! Ezt nem fogod elhinni. Egész este Isaac Burrham instáján lógtam amikor megláttam, hogy MEGTALÁLTÁK A HÚGÁT ÉS SÚLYOS SÉRÜLÉSEKKEL SZÁLLÍTOTTÁK KÓRHÁZBA!!! Hihetlen...tudom! Holnap kibeszéljük, ahogy csak tudjuk, de még szükségem van pár órányi nyomozgatásra! Tali a suliban!!"

Nem mondom, a sztori tényleg hihetetlen. Aki nemtudná, Isaac Burrham az iskolánk egyik legnépszerűbb tanulója gazdag családjának köszönhetően. A húga, Lilith Burrham 3 éve tűnhetett el nyomtalanul, a szülei éjtnap alátéve keresték és milliókat fizettek a részletesebb nyomozásokért. Sikertelenül. A lányt felszívta az X dimenzió. Sokan öngyilkosságra, mások bevándorlói asszonylopásra gondolnak-ezen mindig jót nevetek-...nekem mindössze egyetlen gondolatom van. Egy maffia. Szinte 100%-ig biztos voltam abban, hogy egy maffia keze lehet az egészben, ismerve Twinbrooke-ot - a lakhelyemet. Köztudott, hogy pár veszélyes maffia biznisz itt játszódott le bizonyos bandák között.
Lassacskán kikászálódtam puha ágyam fogságából és a zuhanyzó felé vettem az irányt. Víz csobogását hallottam, így azonnal tudtam, hogy a bátyám, Kaiden valószínűleg örök időkre befoglalta a fürdőt ezért dühösen kopogtam az ajtón.
-Kaiden! Ha másodszor is elkések miattad, az enyém a kocsid a hétvégére!
-Jesszus, valaki már megint menstruál. És egy ujjal se merj Jennyhez nyúlni, ékes autót ne érjék szutykos kezek! -kiáltotta Kaiden. Na igen. Ilyen nálunk egy átlagos reggel.
-Akkor a tiéd miért éri mindennap?- mondtam gúnyosan.
- Ez gyenge volt.-vihogott.
-Kit érdekel? Siess már!
-Shh, a tökéletesség időigényes.-válaszolta pimasz módon, majd pár perc után kilépett a fürdőből, vizes szőke hajával és dereka köré tekert betűs törölközőjével.
-Na mivan, ennyi ideig tartott az abc-t a derekad köré varázsolni?
- Utálkozz csak. Minden neves személynek szüksége van utálókra.-szólt vissza, majd pöffeszkedve a szobája felé vette az irányt. Ezt válaszra sem méltatva a fürdőbe mentem. Pár perc alatt fel is öltöztem és elkészültem a sminkemmel és a hajammal. Az összkép nem tűnt olyan rossznak mint máskor. Vállig érő, egyenes barna hajam oldalt lett elválasztva, frissen hullott a vállamra, s a szempillaspirál kiemelte a kék szemeimet. Egy pillanat alatt magamra kaptam egy lenge kardigánt és leszaladtam a konyhába egy gyors kávéért, ahol anyu várt rám kedvesen, hogy bepakoljam az ebédem.
-Jó reggelt anyu!-sietve nyomtam egy puszit az arcára.
-Jó reggelt, Nadine-- kezdett volna bele, mire én egy újabb puszi kiséretében csak ennyit mondtam;
-Viszlát anyu!
Majd ő nevetve intett utánam, miközben én kirontottam az ajtón és beugrottam apu kocsijába.