2.rész

41 5 3
                                    


Sziasztok!

Itt a második rész, kicsit rövid lett és értelmetlen ezért bocsi! Nagyon jó olvasást kívánok mindenkinek! ^^

byLily

Kezem az égő területre simítottam. Fájt a helye a pofonnak. Ana aggódó tekintetével találtam szemben magam. Egyátalán miért jött vissza?

- Csak megmutattam neki, hogy velem nem jó újat húzni!- jelenti ki Lou. Ennek se voltak észnél a szülei vagy csak nem látják, hogy milyen lett a fiúk. Lou név egy ilyen..szavakba se tudom önteni.

- Uramisten!! Észnél vagy ember? Felpofoztál egy lányt! Ha ezt megtudja az igazgató vagy csak Mrs.Klington neked annyi.- csap a homlokára Ana. A sötét lovag előttem először csak elgondolkodott, majd a szemében megláttam egy parányi félelmet. Nah, ő se valami kemény legény úgylátszik. Megköszörültem a torkom ezzel felkeltve a figyelmüket arra, hogy még én is itt vagyok.

- Öhm, miért is jöttél vissza Ana?- mosolyodtam el. Erre ő csak nagy szemekkel bámult rám. Ennek meg mibaja? Úgy néz rám mintha szellemet látott volna.

- Hu, de furcsa vagy. Amúgy meg ezek miatt.- nyomott a markomba egy kulcsot. Oh, meg is van mit felejtettem el. Egy halvány mosolyt megeresztve behelyeztem a zárba az pedig egy kattanással jelezte, hogy kinyílt. Megfogtam a kilincset azzal a céllal, hogy elfoglalom birodalmam de megakadályoztak benne. Egy kéz feszült fejem mellett az ajtóra.

- Ha köpni mersz bárkinek is, megkereslek édes.- majd ellökve magát elment. Gyorsan beviharoztam magánszférámba. Kis szoba egy francia ággyal és egy beépített szekrénnyel, úgy ahogy tájékoztatva lettem. Gyorsan kipakolva dolgaimat alig fél óra alatt megvoltam mindennel. Elvágódva az ágyon mindent kizártam a külvilágból és elmélyedtem. Mit keresek itt? Miért alakult így az életem? Miért zaklatnak egyből és néznek le miközben még meg sem ismertek? Gyerek korom sem volt túlzottan jó, főleg, hogy egy óriási szakasz kiesett az emlékezetemből. Minden rosszra emlékeztem, de mintha a jó dolgaimat kitörölték volna. Pár apró vidám pillanatra emlékszem csak. Ezeket elmém legmélyébe rejtettem, oda ahonnan senki sem verheti ki. Annyira másnak érzem magam. Nem voltam régebben sem egy barátkozós fajta, akik pedig odajöttek hozzám azok is hamar távoztak. Talán ez az a pont amikor új életet kezdhetnék? Anyám bedugott egy zárt suliba. Talán ez lesz a fordulópont az életemben? Ahogy egyre több kérdés fordult meg a fejembe kezdtem fáradni, ezért bealudtam. Csak nem lesz belőle bajom?! Hangos dörömbölésre ébredtem fel. Ki akar hajnalok- hajnalán betörni? Telefonom képernyőjére pillantva tudatosult bennem, hogy átaludtam az egész délután. Húha, jól ki vagyok. Lassan odaballagtam az ajtóhoz és kikukucskáltam a nyitott résen.

- Jönnöd kell!- jelentette ki egy lány, majd egy szórólapot nyomott a kezembe és elviharzott. Becsukva az ajtóm neki dőltem és elolvastam.

" Minden gólyát szeretettel várunk a tesiteremben megrendezett bulin. Az osztályok megismerkednek egymással valamint az osztályon belüli diákok is ezt tehetik. Ne hagyd ki ezt a fantasztikus banzájt. Mindenki csak rád vár. Tölts velünk egy fantasztikus estét. 8 óra tájékán kezdődik és a végezetekig tart.

ui: Tanárok engedélyével."- felnevettem az utolsó soron. Az a lényeg, hogy nem titkos buli. De egy valami bántja a csőrömet. Senkit nem ismerek itt és azt se tudom még, hogy melyik osztályba lettem besorolva. Gyors ütembe feltéptem az ajtót és elindultam megkeresni azt az egy személyt akivel ma beszéltem. Mit is mondott Ana, melyik az ő szobája? Kettővel arrébb. Amint odértem bekopogtattam de egy moccanást se hallottam. Biztos elment már a haverjaival készülődni, vagy valami ilyesmi. Elkeseredettségemben megindultam felkeresni egy tanárt, hogy eligazítson az igazgatói iroda felé. Folyosókon bolyogtam mint egy elveszett lélek. Körülbelül úgy is néztem ki. Viszont az egyik kanyarban egy ismerős hang ütötte meg a fülem.

-..bajunk lehet tőle. Minnél hamarabb ki kell innen iktatnunk. És eddigi tapasztalataimból látva, ez nem lesz egy könnyű menet. - ez Lou. Oh a kis szemétláda.

- Am amúgy kiről is beszélünk?- hallok egy nagyon rekedt hangot. A fal mögül hallgatóztam és még eszem ágában sem volt kihajolni. A végén még lebukok aztán két taslival gazdagodom.

- Gyere Harry, máshol elmondom.- a szórólapos lány ment el mellettem feléjük. Elmondta szokásos szövegét majd gondolom tovább ment.

- Hurrá. Gólya avatás féle. De nembaj. Elkell menni és jobban ki kell ismerni őt.- morogja Lou. Szóval megkezdte a kiiktatásom?! Ehhez lesz még egy-két szavam.

Soha nem lesz jó...Onde histórias criam vida. Descubra agora