Összezárva egy idiótával | C.D.

A titkos erkély.

-Hogy tessék? -vonta fel szemöldökét Blake a vigyorgó Cameronra.

Elengedtem Cameron kezét aki még utánna nyúlt, de nem volt sok esélye, mert a kezem az asztalra kaptam és összekulcsoltam, majd elkezdtem magyarázni.

-Nézzétek. Valószínüleg itt fogtok lakni valameddig, nem?

-Úgy néz ki -vallják be.

-Nah annyi lenne, hogy mi, mivel hamarabb itt voltunk mint ti -vette át a szót Cameron majd a srácokra mutatott a kezével, amelyikkel eddig az enyémet fogta- ezért miénk a franciaágy.

-És mi mégis hol alszunk? -Blake-nek tényleg nem volt ötlete miként is fúrja meg Cameron mondandóját, hisz mindegyik tény igaz volt, így csak azt a kérdést tette fel ami legelőször jutott eszébe.

-Kérlek -mosolygott Cameron majd felállt, mire mi is, és utánna vonultunk.

-Komolyan egy kanapé? -kérdezte hisztisen Cassandra.

-Van jobb ötleted? -kérdezte Blake mosolyogva.

Azt hiszem eljutott az agyáig, hogy ha kanapén is, de eggyütt alszik egy lánnyal.

Miután megegyeztünk abban, hogy ha már nem is komfortosabb ágyon kell aludniuk, akkor legalább a Tv az övéjük, Blake és Cameron kezet fogtak, vagyis lefolyatták mintha ez annyira hivatalos lenne. Mi addig Cassandrával forgattuk a szemünket.

-Ezek a fiúk... -mosolyodott el Cassandra.

-Cassandra még nem láttál mindent -mosolyodtam el én is- néha a fiúk csak ilyenek. Tudod ez az alfavezetői poszt... úgy érzem megoszlott. -kuncogtam fel és hátralesten a fiúkra akik éppen nagyon szolidan és halkan beszélgettek.

-Ugyan Zoe, hívj csak Sandrának -nevetett fel halkan, én meg mosolyogva bólintottam- azt elhiszem. Blake mindig ilyen vezető volt- forgatta a szemeit.

-Cameronon meg egyszerűen csak látszik -nevettem fel.

-Az biztosan. Eggyütt vagytok? -nézett rám kíváncsian Sandra én meg képes lettem volna falba vágni a fejem.

Megráztam a fejem.

-Nem. Sőt. -nevettem fel és éreztem, hogy pír szökik az arcomra.

-Akkor mégis hogyan kerültetek ide? -látszott rajta, hogy egyszerűen nem érti. -Pedig annyira aranyosak vagytok... Meg összetartóak -tette hozzá véleményét, amit rólunk alakított ki az alatt a 10 perc alatt.

Mondjuk ha én is csak azt láttam volna, amit Sandra, biztosan ezt mondtam volna. Biztos aranyosak lennénk... Főleg amikor Cameron a kezem után kap, vagy cuki becenevekkel lát el... Nem szabad ilyenekre gondolnom.

Megráztam a fejem és egy mosolyt eröltettem magamra.

-A legjobb barátnőm mostohatesója, nem vérszerinti. Egyfolytába veszekedtünk, nem bírtuk elfogadni a másikat.

-Ti is azért mert hasonlítottok? -éreztem ahogy szemével végigmér engem, majd a háttérben, messze tőlünk gesztikuláló Cameront.

-Nem tudom. Lehet... De én inkább azért mert azt hiszi annyira jól néz ki, meg hát ő nyírta ki minden csajos napunkat.

-Szerintem igazából is jól néz ki -nevetett fel, mire én elmosolyodtam. -ne félj nem ő az ideálom -tette hozzá.

Őszintén felnevettem. Kinek nem az ideálja Cameron Dallas?

-És ő miért nem csíp?

-Nah látod, ezt még nem beszéltük meg -nevettem fel. -biztos van valami oka, azért is vagyunk itt.