-Ó hogy az a ...- Felálltam és megindultam az ajtó felé.
Mikor odaértem csak akkor kapott el a gondolat hogy már este 10 óra van és ki akar ilyenkor szomszédolni.... A kukucskán kipillantottam és egy szőke csajt láttam aki nagyon aranyosan mosolyog. Kinyitom az ajtót.
-Szia! Te vagy az új szomszéd ugye? Hoztam neked ház avató ajándékot. -Kezdte mondandóját koreaiul - Do you speak korean? - ,majd átváltott angolra mert eléggé meglepődtem hogy ilyen sokat tud beszélni és lehet fura volt az arcom.
-Persze.- Szólaltam meg végre én is. - Gyere csak be. - arrébb álltam és belépett.
-Azta! Ez gyönyörű, mint ahogyan kívülről is.- ámult el.
- Köszönöm. Kérsz valamit? Egy pohár vizet vagy pizzát?
- Szabad?- csillant fel a szeme. Szerintem jóba leszünk.
- Persze. Azért kérdeztem meg mert kettőt rendeltem és... hát eléggé nagyok.
- Akkor segítek.- vigyorgott mint a tejbe tök.
- Gyere - bevezettem a konyhába és kerestem tányérokat. Hogy fel van szerelve ez a ház.
- Tessék - nyújtottam oda neki a pizzát.
- Köszönöm - Besétáltam a nappaliba és intettem a fejemmel hogy jöjjön utánam.
Leültem a kanapéra és megpaskoltam magam mellet a helyet majd ő is leült.
- Na és hogy hogy átjöttél? - kérdeztem és haraptam egyet a pizzából.
- Hát láttam hogy ég a villany a konyhában és gondoltam már beköltözött az új lakó, hát fogtam magam és átjöttem... azt hittem hogy egy öreg tata költözött ide de szerencsém volt... De tudtad hogy a másik szomszédba is költöztek? Vagyis mikor én költöztem ide pár hónapja már ki volt írva hogy eladva...
- Igazából én még csak pár órája jöttem... - nevettem kínosan - Amúgy a nevem Aliza Brian.
- Sajnálom. Az enyém Maya Muse, de itt Busan-ban csak Shin Mi Mi a nevem. Így vagyok itt könyvezve.- Majd kezet fogtunk.
- Mesélj valamit... Miért jöttél ide és meddig maradsz?
- Hát, egy koncertre jöttem és még nem tudom meddig maradok.De szerintem maradok itt és nem megyek vissza anyuékhoz. Lassan úgy is 18 leszek.
- Jól gondolom, hogy BTS koncert és nonna-nak kell hogy hívjalak?
- Hát ugy látszik, én csak a tizenhetet fogom tölteni.
- Akkor igen. - húztam ki magam. Jól esik hogy valaki legalább mellettem áll és tisztelni fog. Persze ez kölcsönös, mert, azért csak a barátnőm már most.
Megettük a pizzát és elég sokat beszélgettünk. Majd bealudtunk. Másnap 11 óra körül csörögni kezdett a telefonom. Ismeretlen szám... Fel nem veszem. Felkeltem a kanapéról és egy üzenet volt az asztalon:
„ Látom felébredtél... Na mindegy. Elpakoltam a cuccokat és elmosogattam, gyere át... ne aggódj egész nap otthon vagyok. "
Gyorsan letusoltam majd felkaptam valamit ami türhető. Elég hűvös és szeles az idő igy ezt vettem fel.
YOU ARE READING
Az álmok valóra válnak
FanfictionAliza nagyon elakar menni egy koncertre, végül a rádióban hall egy pályázatot ami ajánl egy jegyet arra a bizonyos koncertre. Találkozhat azokkal akik mindig mellette álltak,bár ők nem tudtak róla