Regina pörgetett, és az üveg szája Bendi felé mutatott. Regina mosolygott. Látszott, hogy vissza akar vágni Bendinek.
- Felelsz vagy mersz?
- Merek.
- Akkor hét perc mennyországot kell játszanod, mondjuk kivel is - nézett körbe. - Lina már vett részt csókolózásban, szóval akkor mondjuk Zsanival.
Mindketten rábámultak.
- Zsani a legjobb barátom - nézett Bendi összehúzott szemöldökkel Reginára.
- Tudom, jó mulatást - hessegette őket Bendi szobájába.
Pontosan hét perc múlva Regina telefonján megszólalt a hangos ébresztőóra, jelezve hogy vége az időnek. Bendi elmondta még régebben, hogyha bulikban erről a játékról volt szó, akkor általában csak beszélgettek a lányokkal, nem akart kikezdeni velük. Belekortyoltam a sörömbe. Mi van, ha most nem ez történt?
Bendi kilépett a szobájából, kissé kócosan.
- Vége a bulinak, irány haza, anyáék hívtak, mindjárt itt lesznek! - kiáltotta. Egymásra néztünk a körben, és lassan szedelőzködni kezdtünk, miközben mindenki elégedetlenkedett. - Haladjatok már! Gyerünk, majd a kupiról gondoskodom! Menjetek már! - sürgetett minket. A legtöbb ember már indult az ajtó felé.
- Bendi, minden oké? - léptem hozzá.
- Persze, csak psp-zünk Zsanival - mondta, a megszokottnál talán kissé kevesebb magabiztossággal. Vagy csak én ittam túl sokat. - Ha apuék csak őt találják itthon velem, akkor még örülni is fognak.
- Rendben, hát akkor... - kerestem Linát a tekintetemmel, de nem találtam.
- Hát akkor szia! - kezdett el tolni az ajtó felé.
- Megyek na - megfordultam. - Figyelj, vigyázz magadra - néztem a szemébe. Ha psp-zés lett volna, akkor valami nevetés kihallatszott volna a szobából, vagy ilyesmi, de semmi.
- Én mindig - mosolygott kicsit keserűen, és az arcomba csukta az ajtót. Pár másodpercig bámultam az ajtót. Mi volt ez? A fejemet rázva megfordultam, és elindultam, hátha utolérném még Linát, ahogy hajnalodott.
Megláttam, és utánasiettem. Igazából fogalmam se volt, hogy mint mondjak neki. Még mindig éreztem az ajkaimon a csókját.
- Lina! - szólítottam meg, amire megfordult. - Hazakísérhetlek?
- Persze - nézett rám nagy szemekkel. - Bár, igazából innen már csak pár háznyira van, szóval biztos nem fogok eltévedni, így ha gondolod, nem...
- Cssss.. - tettem a szájára az ujjam. - Baszki, olyan szexi amikor zavarban vagy!
Elpirult.
- Hát te meg akarsz ölni - simítottam végig az arcán.
- Nem is igaz - újra rám nézett. Megőrjítettek a nagy zöld szemei.
- Merre kell menni? - szakítottam meg a pillanatot.
- Konkrétan oda - mutatott három házzal odébbra.
- Ja - nevettem. - Mindegy, azért a jó úriember mindig hazaviszi a hölgyet.
- Hazaavisziii? - kiáltotta, ahogy felkaptam. - Te jó ég! - kalimpált a lábaival.
- Nyugalom, mindjárt ott vagyunk - indultam el.
-Nem vagy normális - ahogy kapaszkodott belefúrta a fejét a vállamba.
- Ezért már megérte.
- Ha-ha.
- Megérkeztünk - tettem le.
- Figyelj - kezdtem. - Nem akarom, hogy ami kettőnk közt van, ma véget érjen - a szemébe néztem. - Szóval el foglak vinni randizni.
- Én meg majd igent mondok. Vagy nem - kacsintott és a kapujuk felé sietett volna, de megfogtam a derekát. Felnézett rám kissé elvált ajkakkal, mire én puhán megcsókoltam. Ahogy elváltunk hallottam a sóhaját, én pedig adtam a homlokára egy puszit.
- Akkor újra - mosolyogtam rá. - Eljössz velem randizni, Sárvári Lina Boglárka?
- Igen, Rácz Axel Bence - viszonozta a mosolyomat. - Jó éjszakát! - hátrált, és besétált a kapun.
- Jó éjt Lina! - néztem utána, amíg be nem lépett az ajtójukon.
YOU ARE READING
A balerina rosszfiúja
Romance"Ha belegondol az ember, szakítani pénteken a legjobb. Akkor van három napod kisírni a bánatod." - így kezdődik a regény. Lina és Axel régi életüket lezárva (költözés, szakítás) próbálnak boldogulni a(z új) suliban, a barátokkal, a bulikban, a sport...