Elérkezett a nagy nap, július 18. Lehet, hogy ez a dátum nektek semmit nem mond de nekem talán ettől a naptól megváltozik az életem. Pár óra és indulunk Londonba Niall-el.
Nemrég megérkezett a költöztetőkocsi úgyhogy azthiszem lemegyek és elkezdek bepakolni.
-Jóreggelt!
-Hello hugi hozod mar a cuccaidat?-kerdezte Ni teljesen felporogve.
-Jóreggelt kicsim most jött meg a költöztető.Ugye mar mindent összepakoltal?
-Igen anyu mindent bepakoltam.
Ezután mindent bepakoltunk Niall-el és anyuval, majd jöhetett a búcsúzkodás. Apu sajnos nem volt itthon, de azt mondta valamelyik nap átjön hozzánk. Najó az átjön kisse tulzas mert másfél órányira innen fogunk lakni, szóval nem lesz az hogy anyuekkal naponta vagy ket naponta talalkozunk. Anya mindenféle tanácsokat adott és hitt benne hogy boldogulni fogunk ketten.
Anyut szorosan magamhoz öleltem, majd ezt momdtam neki:
-Szia anyu nemsokára találkozunk ígérem.
-Tudom kicsim.Vigyázz magadra.-mondta, majd megegyszer magahoz huzott.
Amígy anyu Niall-el bucsuzkodott addig én csak álltam a kerítésnél, felídéztem minden emlékemet ami ehez a házhoz fűz.
-Na gyere Soph szállj be!
Elindultunk, majdnem végig szótlanul utaztunk de egyszer csak megszólaltam.
-Figyelj Ni te emlékszel még az unokatesónkra Louis-ra?
-Hát tudom hogy létezik azt is tudom hogy voltunk nála EGYSZER, de nem emlékszem rá túl kicsi voltam.
-Ahjjj énse emlékszem, de figyu megkereshetnénk nem?
-Persze hugi megkeressük?
-Meghát-mondtam majd kuldtem neki egy mosolyt.
-Amugy nemtudom hogy miért nem tartottuk velük a kapcsolatot, vagy legalabb kereshettunk volna róla valamit.
-Hat igen de ezvan. Majd egyutt megkeressük.
Az út további részében nagyon sokat beszélgettünk.
-Hug megérkeztünk!!!!
-Ahhh dejó😍Ez már London?
-Igen az!És mindjárt odaérünk a házhoz.
-Ahhj dejó.
...
Már két órája hogy ideértünk a vadonat új házunkba, sokmimdent kipakoltunk már mert felújításra, festésre meg ilyenekre nincs szükség. Csak rendesen be kell rendezkedni.
"Csing-cseng"
-Megyek nyitom!-kiáltott nekem Niall.
Miután Niall pár percig beszélgetett azzal aki jött szólt nekem.
-Gyere Sophie!!
-Jövök már!
Amikor odaértem egy feketés hajú férfit láttam.Ilyen 30-31 éves körülinek nézett ki.
-Ööö hello, Sophia Horan vagyok..
-Szia.Én pedig Louis Tomlinson az unokatesótok.
'Miiiii?Ő Louis?😱Áhh ez lehetetlen nem hiszem hogy az unokatesóm 30 év körüli/fölötti lenne és ilyen igénytelen'-Gondoltam magamban.
-Te vagy Louis?
....Sziasztok!Remélem tetszett nektek ez a rész.Ha kíváncsi vagy hogy tényleg Louis jött-e hozzájuk ,akkor tarts továbbra is Sophie-val.
UI:Bocsánat azért, hogy néhány ékezet lemaradt csak nagyon hozzászoktam, hogy ékezet nélkül írok, de ígérem legközelebb megpróbálok minden ékezetet kirakni:)
Puszii mindenkinek💘
YOU ARE READING
A One Direction a családom
Fanfiction$KITALÁLT$ Sziasztok Sophia Horan vagyok egy 18 éves lány. Most fejeztem be a gimnáziumot egy angliai kisvárosban és most a bátyámmal, Niall-el úgy döntöttünk, hogy ketten elköltözünk Londonba. Új életet kezdünk ketten, új emberek között.