Egy új élet kezdete

8.rész

Másnap reggel a telefonom ébresztett. Pont egy gyönyörű álom közepén. Az álmom pedig az volt, hogy az eskűvömön egy habos babos ruhában áltam ami igy nézet ki:

meg indultam a völegényem felé és végig néztem a koszoruslány ruhájukon ami ilyen volt:

A völegényemen fekete zakó, fehér ing, és azok a barna szemek valami csodálatosak voltak meg a barna haja tökéletesen beálitva mint mindig. Apukám karjába kapaszkodva indultam. Minden olyan vidám volt ugy nézet ki hogy apu, anyu és a tesoim imádnak. Amikor a völegényemhez értem apu meg puszilt és kezet fogot Zaynal. Én Zayn felé fordultam és a pap bele kezdet a mondandojába amikor oda ért hogy ki mondjam a boldogitó igent meg szolalt a telefonom. Hát ennyit a csodálas esküvömről. Nagy nehezen kikászálodtam az ágybol elő szedtem a ruhám. Elmentem meg mosakodni vagy is a szokásos tehendőimet el végeztem elpakoltam a táskám mivel tegnap már nem volt se kedvem sem időm ezért ma kellet. Amikor ezel is végeztem le mentem gyorsan össze dobtam egy szendvicset és elkeztem enni amikor az utolsó falatott vettem a számba egy autó dudálását hallotam meg. Gyorsan kinéztem és Louis autoját láttam meg. Hát ez meg mit keres itt? Kérdeztem magamtol. Lassan kibalagtam a táskámal a hátamon.
-nem lehetne ezt egy kicsit gyorsaban?-kérdezte Louis
-nem am ugy meg neked is szia-válaszoltam.
-jol van szia na száljbe el visszlek.
-kimondta hogy autoval akkarok menni?
-senki de én elviszlek ne hogy valaki elraboljon.
-nem rabolnak el-mondta szemforgatva.
-kitudja. Na szálj be. És nem mondhatsz nemet.
-jo jo beszálok. De mi van ha...-itt aba hogytam a mondatot.
-ha mi???-kérdezte Lou.
-ha te vagy a rabló.-egy kicsit szégyelősen mondtam lehajtot fejel.
-te most szivatsz?
-jol van na de ez jutot eszembe.
-semmi baj. Na hajlandó vagy végre beszálni?
-igen-mondtam nem nagy lelkesedésel. Az uton nem nagyon beszélgetünk inkább zenét halgatunk.
-szoval te nem félsz hogy megint elrabolnak vagy ilyesmi?-kérdezte Lou.
-nem nagyon egy ilyen lányt mint én. Nem is nagyon érdekelne ha meg ölnének nincsen olyan családtagom akki szeretne. Söt senki se szeret.-válaszoltam
-ne mondj ilyet mi szeretünk és családod helyet családod vagyunk. De Zayn nagyon imád és neki nagyon fontos vagy söt mindenél fontosabb vagy.-ezt egy kisebb mosolyal mondta.
-én szeretem Zaynt. De akkor is teljesen más az hogy a szüleimel élek de ők utálnak nincs egy olyan ember a házban akki szeretne a tesoimal elég jol el vagyok de velük se a legjobb a kapcsolatom. De tiveletek jol elvagyok birlak titeket de az teljesem más ha a családod szeret vagy a barátok.
-értem igazad van de ha van kedved és nem vesszed tolakodonak. Hozánk költözhet van még kettő plusz szobánk vagy is vendék szoba de az egyik lehehet a tiéd.
-ez remek ajánlat egyáltalán nem tolakodó de bocs nem. Majd talán később újbol meg kérdezheted de most még nem.
-jol van meg értelek de ha bármi baj van össze vesszel a szüleidel vagy nem akkarsz othol lenni csak szolj és jöhetsz.
-jol van, jol van szolok majd.-közben meg érkezdtünk a sulihoz és bementünk az ajton, fel sietünk az oszályunkba. Mikor beléptünk az osztályba Zayn fel nézet és Louis meg köztem kapkodta a fejét. Én csak néztem hogy mit hisz amikor oda értünk nem is köszönt.
-hát ti?-szoval akkor nem tudta hogy Louisval jövök. Vagy talán valami mást beszéltek meg?
-elhoztam a suliba Melanit ne hogy el rabolják megint vagy valami baja esen.-mondta Louis.
-ja, jol van azt hittem már valami más van már mint khm, köztetek.
-jaj de hogy is mi csak barátok vagyunk-mondtam fejrázva és értetlen fejet vágva.
-jol van boc...-kezdet bele.
-uuuhhh itt valaki nagyon féltékeny-mondta Niall.
-kus Niall-mondta Zayn és a szemével ölni tudot volna de közben el is pirult.
-jo, jo nem szoltam.
-na akkor hova megyünk délután-kérdeztem Zayntől.
-nem mondhatom meg.-mondta
-neee már nem szeretem ha titkoloznak elöttem.
-nem baj akkor is titok marad, de annyit mondhatok, hogy nadrágot vegyél fel ne szoknyát. Már ha magadnak jott akkarsz.
-jol van akkor nadrágot vesszek fel.-válaszoltam. Közben be csöngetek elmentem a helyemre le raktam a cucomat elő vettem a matekot mivel az első óra. A nap hamar el telt általában Zaynel meg a srácokal voltam. De az egyik szüntben Sandy oda hivot.
-szia Melani. Na nem féltél ide fele?
-nem de hogy is mivel Louis elhozot.-mondtam szem forgatva.
-uuu itt lesz valami-mondta Nina.
-de hogy lesz am ugy is szerinted ha ma Zaynal megyek randira akkor Louist szeretem?-kérdeztem értetlenül.
-hát nem.-mondta Nina.
-na há akkor?
-na megyek a fiukhoz sziasztok.-mondtam.
-szia Melani-mondták egyszere.
Amikor vége lett a napnak haza indultunk. Igen nem egyedül mentem Zayn el kisért nem nagyon szeretem volna de ő eröszakoskodot.
-várod már a délutánt?-kérdezte
-aha nagyon várom de remélem valami jo helyre megyünk.
-abban biztos lehetsz remélem örülni fogsz.
-hát ha boldogá teszel akkor igen.
-és mi kell a boldogságdohoz?-kérdezte egy kicsit elpirulva.
-hát egy fagyi meg akki boldogá tesz.
-ó fagyit annyit eszel amenyit akkarsz. De én nem tudom boldogá tudlak-e teni?
-igen te vagy az akki boldogá tesz.
-köszi drá... Melani.-majd nem drágámat mondot de aranyos.
-ez az igazság-válaszoltam közben meg érkeztünk.
-akkor majd jövök-mondta Zayn.
-jol van hány órakor jösz?-kérdeztem.
-hát olyan öt fele.
-jo akkor megyek mert nem leszek kész.
-jo persze szia.
-szia-és meg öleltem először egy kicsit meg lepődöt de visszonozta az ölelést.
Gyorsan besietem levetem a cipőm. Felvittem a táskám leültem enni amikor végeztem elraktam a tányért a mosogató gépbe és elinditottam mivel tele volt. Aztán fel mentem keresni ruhát vagy negyed órát álltam a gardroban de semmi. Aztán ugy döntöttem hogy el megyek egy boltba ami nem is volt olyan mesze pár perc nyire. Beléptem és illedelmesen köszöntem.
-jo napot.
-jo napot-köszöntek vissze. Elindultam a nadrágok fele. Találtam is aztán polot néztem azt is elég gyorsan találtam. Cipőt nem kellet venem mivel volt othol meg fülbevalom is meg kiegészitők gyorsan kifizetem és mentem haza mivel négy óra volt fel mentem meg fürdeni fogot mosni egy kis sminket csinálni. Amikor azal is végeztem fel öltöztem

és három negyed öt volt bele raktam a telofonom a táskába meg amik még kelhetnek és le mentem tv nézni. Pontosan ötlor csöngetek de nem Zayn volt az. Hanem...