Elválva { 5sos fanfiction } II.

2.fejezet

Alex szemszöge 

Reggel nagyon rosszul keltem, mert Lucas egész éjjel sírt. Luke meg úgy aludt, mint a bunda így ő csak azért kelt fel, mert én ébresztettem fel. De ezt egy év alatt megszokhattam volna, hogy valamelyik gyerek miatt nem fogok aludni így csak annyit mondok, hogy ez van. Ma megyek iskolába ezért ma Liz-hez viszem a gyerekek. Gyorsan megetettem őket és kocsiba ültettem. Olyan fáradt voltam, hogy majdnem elaludtam a volánnál. Odaértem Liz-hez. Becsöngettem. Liz nyitotta az ajtót. 

- Szia! Már ilyen hamar? - döbbent le. 

- Miért? Baj? - kérdeztem.

- Nem. Menjél csak a suliba. - mondta Liz. 

- Jó köszi. Luke majd jön értük délután. Nem mondok időt, mert mindig késik. - indultam már a kocsim felé. Liz elköszönt tőlem és bement a gyerekekkel. Beültem a kocsiba és elindultam. Kerek egy óra utazás után bementem a suliba. Beültem a terembe ahol lesz az órám. Noah már ott volt. Noha az ottani barátom. Tudd mindent rólam nem kell félnem, hogy rám mászik. Már látta a gyerekeimet. Már csak egy év és elvégzem. 

- Szia! Hogy vagy? - kérdezte.

- Szia! Fáradtan Lucas nem hagyott aludni. - dörzsöltem meg a szemem.

- Lucas a kisebb? Amúgy meg az szar. - mondta.

- Igen ő a kisebb. És igen. Veled mi van? - érdeklődtem.

- Áh.. velem sosem történik semmi, de hallod összejöttem egy lánnyal. - örvendezett Noah.

- Na és ki az? - lepődtem meg.

- Úgy hívják, hogy Bella velem egy idős. Barna hajú barna szemű és olyan magas lehet mint te. - mesélte. 

- Majd bemutatod? kérdeztem.

- Persze itt lesz suli után majd megismerkedhettek, ha akartok. - vont vállat. 

- Jó. - motyogtam. Egész nap szokásosan Noah-val töltöttem. Ki akartam volna menni az ajtón, de Noah elém állt.

- Na érdekel a lány? - nézett rám.

- Igen, persze. - mosolyogtam rá. Noah kinyitotta az ajtót és ott volt az a lány akit legjobban utálok a házasságom óta nem láttam. Azt hittem, hogy egy másik Bella aki kedves és aranyos erre meg ez itt. Aki még egy hete SMS-el bombázta Luke-t, hogy váljon el tőlem, mert tudja még, hogy őt szereti, úgy megverném. Oda is indultam, de Noah rám nézett.

- Mi a bajod vele? Miért nézel rá ilyen csúnyán? Szegénynek volt egy nagy szerelme és egy lány miatt megcsalta őt és most össze is házasodtak meg ilyenek ő meg próbálta menteni a menthetőt csak nem sikerült. - mondta Noah.

- Noah Bernd te egy akkora hülye állat vagy. Az a a lány én vagyok. A férjem Luke aki anno járt Bellával és igen velem csalta meg. Ő meg még mikor még jártunk próbálkozott Luke-nál. Össze házasodtunk, de ő a mai napig próbálkozik nála. Mióta jártok? - húztam fel a szemöldökömet. 

- 1 hete. - felelte Noah.

- Jó, mert akkor írta. - röhögtem fel. Bella odajött hozzánk. Felém fordult. 

- Te mit keresel itt? - nézett rám a gyilkos tekintettel. 

- Szerinted? Noah osztály társa vagyok. - válaszoltam.

- Noah-t is elakarod lopni vagy mi? Ő az a lény akiről beszéltem Nohrci. - bújt oda Noah-hoz Bella.

- Norhci? Komolyan ne röhögtess. - tettem a fejemet a kezemre és elkezdtem röhögni. - Mindegy inkább megyek is mielőtt valami történne. - mondtam és el mentem. Beültem a kocsimba Noah-ak integetem Bellának bemutattam egyet. Haza felé beugortam a boltba. Hazaértem.

- Szia drágám!  Mesélnem nem kell neked! - mondtam és leraktam a szatyrokat. Ahogy figyeltem Luke nem volt itthon. - Luke? - kérdeztem. Felhívom Liz-t talán ott van. 

- Liz? Alex vagyok Luke ott van? - kérdeztem. 

- Igen kicsim 20 perc és ott itthon van a gyerekekkel. - válaszolta Liz. Megnyugodtam. Leraktam a telefont és bekapcsoltam a tévét és kikapcsoltam magam. Majd kinyílt az ajtó és bejött ő... Ő az akii mindig meglátok újra és újra szerelmes leszek. Ő aki tudom, hogy úgy szeret, mint más még soha. Ő akibe mindig megbízhatok. Ő az én szerelmem Luke Robert Hemmings.

- Szia kicsim! - jött oda hozzám és adott egy puszit a homlokomra. 

- Szia életem. Van mesélni valóm. - kezdtem.

- Na mondjad. - ült le mellém. 

- Képzeld Noah összejött Bellával! - meséltem. Luke meglepődött a hallottakon. 

- Mióta? - kérdezte.

- Azt hiszem, hogy egy hete. - feleltem.

- Szóval akkor Bella leszállt rólam. Örökre? Túl lépett rajtam? - mosolyodott el Luke..

- Úgy látszik.. De ne igyunk előre! - néztem rá Luke-ra komolyan. - Bármit kinézek ebből a lányból... 

- Alex.. Az enyém vagy és senki nem választhat minket szét! - nézett bele a szemembe Luke és megcsókolt. Abbahagytuk. 

- Na én megyek aludni. Fáradt vagyok ma sokat próbáltunk a fiúkkal. - állt fel Luke és már ment is fel a hálóba. 

- Jó. Rendben. Megetetem a kicsiket és én is jövök. - mondtam. Elaltattam a kicsiket és mentem Luke-hoz. Ő már aludt, mint a bunda. Ránézek.

- Jó éjt! - súgtam neki halkan és elaludtam.