Valami baj van velem. Apám is tudja ezt. És most már a tanács is. Végig nézek rajtuk. Oelmo bölcs tekintete is rajtam nyugszik. Most olyan a tekintete, mintha legszívesebben kiemelné a szívemet a helyéről, hogy megjavíthassa. Az angyaloknak nincs sok törvényük. Talán csak egy van. Mindig azt kell tenni, ami jó. Sohasem nézhetjük a saját érdekünk, mindig csak a másokét. Mindig igazat mondunk, engedelmeskedünk. Hát nekem ez utóbbit sikerült megszegnem. Nem engedelmeskedtem apámnak. Megszöktem az esküvőm napján. Kiskoromban is lázadónak ismertek, de azt hitték kinövöm. Viszont ezt már nem tűrhették el. Az angyalok úgy tartják, minden szerelem az égben született. De én nem voltam szerelmes, főként nem Edrae-be. Mert ő kétszínű volt. És én ezt elmondtam, de ezt persze senki nem tudta bizonyítani. Most a tanács összenézett és Oelmo felállt.
-Alea.
Felnéztem.
-Sajnálom, de a tanács arra kényszerült, engedetlenséged miatt, hogy megbüntessen. Büntetésed, pedig az lesz, hogy ezentúl a Földön kell élned, odalent.
Morajlás futott végig az angyalokon.
A tanács tagjai felálltak. Köztük Oelmo és közvetlenül a jobbján Edrae is. A szívem elszorult.
Hogy mi a legnagyobb büntetés amit egy angyal kaphat? Ha száműzik egy olyan helyre, ahol az élete egy cérnaszálon függ. Vagy talán egy annál is vékonyabb hajszálon. Mert a földön a legnagyobb veszélyt a farkasok jelentik. Mert ők érzik ki angyal és ki nem az. Még az emberek is rettegésben élnek uralmuk alatt.
YOU ARE READING
Hullócsillagok városa
Fantasy"-Hogy érted azt hogy nem gyűlölöd? -Egy angyal nem gyűlölhet senkit.Minket szeretetre teremtettek, de úgy tűnik a farkasok tele vannak gyűlölettel. -És ez miért jó? -Szerinted miért jó szeretni? De ő csak hallgatott. -Te szerettél már valakit valah...
