Üzenem neked: Jól vagyok!

Előszó

Rengetegen "kihívtak", meginvitáltak egy bizonyos sorozatra, ami talán nem is olyan rossz ötlet. Egy könyv, ahova kiöntheted bánatod, hogy mi fáj.

Ez engem azonban mélységesen lehangol. Miért a rossz dolgokat kell kiemelni? Miért annak kell könyvet szentelni, hogy fáj?

Nyilván, emberek vagyunk, a legtöbben tinik, az élet semmibe vesz minket, stb. De tényleg meg ér ez ennyit?

Hát nekem nem.

Így hát kedves wattpad közösség, ha senkit nem sértek meg vele, nem indítanám el az Üzenem neked : Fáj könyvemet. Helyette egy Üzenem neked: Jól vagyok! könyvet publikálok. Ide kiteszek mindent, amitől boldognak érzem magam. Legyen szó egy nosztalgikus illatról vagy éppen egy világ megváltó gondolatról.

Azt kell mondjam én egy végtelenül pesszimista ember vagyok, ha úgy rám jön a világ utálat Istenigazán, ezért is lesz számomra ez a könyv különleges!

Ezt nem muszáj folytatni, azt is megértem, ha inkább a fájdalmaitokat szeretnétek a világ elé tárni, olyan "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" stílusban. Ezzel sincs semmi baj.

De én szeretnék kilépni a szomorú emlékeimből. Nem akarom, hogy ha vissza olvasom, úgy érezzem az élet szar!

Köszönöm marvel-fangirl-01, flower-diamond, Mithrel (bár te inkább átpasszoltad:,D), hogy meghívtatok erre a dologra amúgy. :)

Ha valaki kedvet kapott még ehhez, nyugodtan csináljon ő is egy ilyen könyvet! Én örülnék a legjobban:) Ennek ellenére senkit nem akarok "kihívni" rá, ez a ti döntésetek.