Az elátkozottak

A bál után

A bálon vègig ideges voltam,de mikor eljott a tánc ès megláttam őt,hogy a kezèt felèmnyújtja megnyugodtam.Táncoltunk,olyan szèpnek tűnt...csak rá figyeltem a kèt szemèt nèztem.Minden más környező dolgot kizártam.
-Nem tudom...hogy az előbb...-hangja elakadt.Mosolyra húztam a szám ezzel megnyugtattam.
-Komolyan gondoltad h szeretsz?-kèrdezte fèlve.
-Mert èn rájöttem valamire.-mondta.
-Mire?-kèrdeztem fèlve.
-Tènyleg belèdestem.-láttam ragyogó szemeiben,hogy igazat mond.Nem gondoltam volna,hogy egy fiú ilyen is tud lenni.

Egy csókot nyomott a számra,de ez más volt mint az eddigi.Ez igazi volt,èreztem benne a szeretetet.
-Soha nem akarlak elveszíteni-suttogtam.
-Nem fogsz...megígèrem-mondta hálásan.

Amikor vèget èrt a bál kimentünk az èpület elè.30 percre lakok a helytől,már hívtam volna anyát mikor ezt kèrdrzte:
-Haza kisèrhetlek?-boldogan rávágtam,hogy igen,mintha vártam volna,hogy megkèrdezze.

Elindultunk haza.Fáztam...Látta rajtam,ezèrt filmbe illő jelenetkènt levette a zakóját,rám adta ès magához húzott.Összekulcsoltuk kezeinket ès úgy èreztem,hogy nem akarom,hogy hazaèrjek.Olyan jó vele.Csak az a baj,hogy ez itt nem egy romantikus törtènet,mert a karomba van ègetve:2103.Mièrt kell velem törtènie?Mièrt engem átkoztak el?  Ez volt az egyik elmèletem a másik pedig az ellentète amit ki is mondtam.
-Tudod mi a jó abba,hogy elátkoztak?-kèrdeztem szemeibe nèzve.
-Hogy több időt tölthetek veled.-szóltam őszintèn.
-Hogy lehetsz ilyen cukii?!-ezt nyomott egy puszit az arcomra.

A házunk elè èrtünk.Megkèrdeztem,hogy be akar-e jönni,de azt mondta nem.Egy hosszú csók után bementem a házba.Anya a tv előtt ült.
-Anya!!!-"kiáltottam" boldogan.-Szerelmes vagyook!-anya egy láthatatlan mosolyt tett,de èn láttam.Tudtam,hogy örül,hogy a lánya kimozdul a komfortzónájából.Anya jó fej...mindent elmesèltem neki...a karomon a 2103-tól kezdve az állarcos lènyekig...mindent.Nem lepődött meg.Mintha tudta volna,hogy ez lessz velem.Elment a szobájába azzal a mondattal,hogy mindjárt visszajön.Egy hosszú dobozt hozott.
-Erre szüksèged lessz,nyisd ki.
Kèrdőn nèztem rá,majd kibontottam.

Itt is a kövi rèsz.Bocsi,hogy csak most èrkezett,de most van időm,úgyhogy a folytatáshoz nem kell sokat várni.