Tavasz volt. A fákról csöpögött le a reggeli harmat, bár nem társult hozzá túl sok napfény. Egy erdőszélvárosi ház erkélyén állunk. Egy ember lakik itt, kinek neve: Mirtsuk. Mirtsuk egy szőke, rövid hajú fiú, aki egy vegyes tizedben szolgál.
Felébred, szétnéz.
- Mennyi lehet az idő?
Ne hibáztassuk, azért, mert nem tudja, csak a sötétséget látja odakint. Erdőszélvárosban nem sok mást lehet látni. Egyszer csak megszólal a harang, ami azt jelenti, hogy 8 óra.
-Te jó ég! Elkéstem.
Gyorsan felkapja barna kabátját, melyen bal oldalon volt egy lyuk, hiszen elég régi kabát volt, nem volt pénze újra. Csizmát és sapkát kap, melyeken nagy városi címer díszelgett, és sprintel 3 házzal arrébb, ahol az úgynevezett,,járatra" várt. Hamarosan meg is érkezett. Ez a járat egyfajta buszhoz hasonló dolog, csak nem busz van, hanem sárkány. A lehető leggyorsabb módja a fel-le mozgáshoz a fákon. Amikor megérkezett a célállomásra, megkönnyebbült, mert látja, hogy Ador van ott.
Ador egy nagyon jó barátja, akivel a kiképzésén ismerkedett meg. Ő is ember volt.
-Bocs a késésért, de ugye nem köpsz be?
-Dehogy, bárkivel előfordulhat.
Mirtsuk megkönnyebbült, nagyot sóhajtott, és elindult az őrtorony felé, ugyanis Mirtsuk munkája az volt, hogy egy hangárközpontot figyeljen, és minden leszálló lényhez odamenjen, és igazoltassa.
Nem volt ez másképp ma sem, ám egyszercsak megszólal a Harang.
-Ador, most mi legyen, én még sosem vettem részt légvédelmen.
-Azt tesszük, ami a dolgunk. Először kimenekítünk mindenkit, aztán bemegyünk a központba, fegyvert veszünk, és visszajövünk.
-Te hogy bírsz ilyen nyugodt lenni? Nem félsz?
-Erre készültünk fel, amikor kiképeztek.
-Engem is kiképeztek! De attól még félek.
-Ez a dolgunk és kész.
Megkezdték a hangárok kiürítését, de alighogy belefogtak, egy griff törte be a tetőt. A szárnya félig elégve, teste tele volt karcolásokkal. Mirtsuk odament, a griff ránézett, hosszasan nézték egymást, majd a griff bólintott. Mirtsuk értette a célzást, remegő kézzel vette elő a kését, a griff még egyszer rá nézett, majd lehunyta szemét, és Mirtsuk véget vetett a szenvedésének.
-Meg foglal bosszulni bajtárs!-mondta Mirtsuk és futott. Amikor már mindenkit kimenekítettek, elindultak a központba. Az úton mindenhol menekülők, és sérültek voltak. A békés nap vérfürdőbe fordult. A központban több katona is volt. Ador regisztrálta őket, és a katonák elmondták, hogy hova menjek. Ador egy hosszú szabját, és egy erősebb lándzsát ragadt magához, Mirtsuk pedig íjat és nyilat visz, egyedül csak egy körpajzsot ragad. Kiérnek a megadott hangárhoz. Megkeresik a tizedüket, és parancsot kérnek a tizedestől.
-A maga feladata uram, hogy egy szélgriffre ülve a levegőben szedje le a támadókat- és Mirtsukra mutatott.
-Ön pedig Ador velem jön- szólalt meg és már el is rohantak.
Egyébként a tizedes neve Gardsem volt, és egy bengáli tigris volt.
Hamarosan meg is pillantotta a griffet, és felrepültek.
-Mi a neve? A nevem Mirtsuk.
-Sergint.
De alighogy kimondta szembe jött egy gyerkuk.
A gyerkuk egy repülő gyík feleség, de nem sárkány, kb akkora, mint a griff.
-Lőj!-kiáltitt fel Sergint.
Mirtsuk felhúzta az íját és lőtt. Csak a páncélt találta el. A gyerkuk nekirepült Sergintnek, aki próbálta nem ledobni Mirtsukot. A két fenevad egymásnak ugrott, Mirtsuk elővette kését és a nyakába szúrta a gyerkuknak. El is engedte Sergint, és menekülni kezdett, de egy lövést kapott még Mirtsuktók, majd egy jól célzott lövés a földről és bumm, lezuhant.
Ahogy lezuhan már jön is a következő, de nem csak gyerkukok, hanem apró kis lények is. Szerencsére Mirtsuk jól céloz, lelövi őket mielőtt kárt tennének.
-Gyerkuk jobbra!- kiállt fel Sergint, és Mirtsuk már be is célozza. Telitalálat, pont a fejére. Ám a másik oldalról jön még egy, de már nem elég gyors Mirtsuk, hogy ráforduljon. Ez a gyerkuk más, mint a többi, ez vörös, míg a többi zöld volt. Ült rajta egy íjász is, és már célzott is. Mellé lőtt, de mire Mirtsuk felelhetett volna, már neki is mentek Sergintek. Mirtsuk karon lövi a másik ijászt, aki egyszercsak kardot ránt, és Sergint felé indult. Megvágja a griffet, aki menekülésre fordul. Úgy száguldott, mint még soha. Mirtsuk lő, és meglövi a gyerkukot, majd az íjász visszalő. Meglövi Mirtsukot a lábán.
-Le kell szállnunk-mondja Sergint.
Le is szállnak, de üldözőik nem hagyják őket. Egy jól célzott lövés még egy másik embertől, aki a földről lövöldözik az ellenségre és a vörös gyerkuk meghal. Az íjász leugrik, és túlélte a zuhanást, sőt Mirtsuk felé lő.
-Te mindent túlélsz?-mondja Mirtsuk, és az íjász felé rohant, hogy elterelje a figyelmet a sérült Sergintről. Az íjász kardot ránt, de egyszercsak elejti, majd elesik. Ador az, aki hátba szúrta.
-Jól vagy?-kérdezte Ador- Már csak addig kell kibírni az ostromot, amíg meg nem érkeznek a mágusok, ők majd pajzsot vonnak a város fölé.
-Ez megnyugtató, de Sergint, a griffem megsérült. Nem hagyom itt.
-Nem kell, az egész tizedet idehívtam.
-Tényleg, hol van Gardsem?
-Ő már nincs köztünk.
-Akkor ki az új tizedes?
-Én vagyok.
Mirtsuk végignézi Adort, majd védett helyre viszi Sergint. Eztán egy leszakadt tetőből csinált lőrést, és onnan lőtt mindenkire, aki az égen volt. Meg jönnek a többiek is (mármint a tized), Ador mindnek ad feladatot, és együtt védekeznek.
-Ezek soha nem fogynak el?-kérdezte Ador.
-Soha- feleli Mirtsuk.
Mirtsuknak elfogynak a nyilai, így odamegy a leszúrt íjász holttetéhez, hogy elvegye az övét. Volt rajta még egy sisak, azt is a fejére vette. Ahogy átkutatta a zsebeit, rájött, hogy élt túl mindent. Egy lassítúmágus volt. Ez egy fekete mágiához tartozó varázslat, mely segítségével másfélszer lasabb lesz a világ a használó szemében, így sokkal könnyebb neki íjászkodni. Ez nem veleszületett adottság, hanem egy amulett idézi elő. Mirtsuk elvette az amulettet. Egy aranyozott holló volt rajta egy vörös gyémánttal a csőrében.
Mirtsuk visszament a helyére és akkor látta meg, hogy megjöttek a mágusok. Felhúzták a pajzsot, aki benne ragadt, azt megölték, aki kívül, az elmenekült.
Vége a csatának. De a nyoma maradandó. Több tízezren haltak meg, mind Gondínia mind Delícius oldalán.
-Győztünk!
-GYŐZTÜNK!
De Mirtsuknak még lelkiismeret furdalása volt, a griff miatt, akit megölt, és megígérte neki, hogy bosszút áll. Bosszút, véres bosszút. De ugyan kin, és mikor? Ezt még senki sem tudja, még Mirtsuk sem, csak azt, hogy megteszi.
