Az erdőszélvárosi csata után pár hónappal járunk. Ez alatt az idő alatt sok minden történt. Újjáépítették a hangárokat, és Mirtsuk tizedét is újra szervezték, sőt mi több, még feladatot is osztottak ki nekik. Az új tizedben Ador lett a vezető. Bármennyire is kérte Mirtsuk, hogy ő legyen a helyettes, Ador nem engedte. Csak egy egyszerű tiszt lett. Új nevet is kaptak: zöld farkas klán 9. Azért zöld farkas klán, mert ez volt a századuk neve. És ők kapták a 9-es számot a tízből. Ez a század főleg azzal foglalkozott, hogy karavánokat, telepeseket védett, Erdőszélvárostól Farkasvölgyig.
Visszatérve Mirtsukra, a tizede sokat változott. Az előző tizedéből csak Ador, egy griff kinek neve Reko [rékó], és a fegyveres, maradt, aki egy hód volt. Az új tagok pedig 5 farkas és egy lángsólyom. A lángsólyom kinézetre olyan, mint egy sima sólyom, de képes meggyulladni, és a lángok nem égetik meg. Most kapták meg első feladatukat, egy karavánt kell elkísérniük Erdőszélvárosból Farkasvölgyig. Az út 9 nap, és gondosan meg kell tervezni az útvonalat. Ebben Mirtsuk, Ador és a fegyveres vesz részt.
A zfk9 központja szép, de nem túl díszes. Egy odúba vájt épület, pár szobával és folyosóval. A tanács terem nem túl nagy, középen egy asztallal. Fölötte a zfk címeres lobogója. Ador ült az asztalfőnél,Mirtsuk és a fegyveres a két oldalán. A tanácskozás elején Ador így szól.
-Uraim, van egy rossz hírem. Egy küldönc jött hozzám, a zfk-tól (zöld farkas klán). Volt nála egy levél, az állt benne, hogy csak egy hetünk van odaérni. Szóval a láp felől kell mennünk.
-Az öngyilkosság!-kiáltott Mirtsuk.
-Nem, ha felkészülünk. Kaptunk 80 pengőt, és még a kasszában van 33. Az együtt 113 pengő. Abból már kitellik pár zsoldos.-válaszolta teljes nyugalomban Ador.
-Én ismerek egy mágust, aki 25 pengőért elvállalja.-mondta Ug a fegyveres.
-Elküldjük a többi tagot zsoldosokat toborozni.-jelentette ki Mirtsuk.-Most pedig tervezzük meg az utat.
Pár óra múlva, meg is volt a terv. Ez alatt az idő alatt összesen 6 zsoldost szereztek a többiek. Egy óriás borzot, még 2 farkast, és 3 keselyűt. Emellett Ug beszélt a barátjával, azzal a tűzmágussal, aki szívességből elvállalta.
Másnap reggel elmentek a találkozó helyre. Kisebb késéssel megérkezett a karaván. A hajnali fényben először még alig látszódtak, majd meglátták, hogy ez nem 20-30 szekér. Több mint száz kerék jött feléjük az úton.
-Ha eddig azt hittük, hogy nehéz lesz 20 szekérrel, mi lesz 200-zal?-Kérdezte Mirtsuk halkan Adortól.
-Ne a problémát, hanem a lehetőséget keresd.-válaszolta Ador-Ezzel a hozzáállással semmi sem állhat meg.
Ekkora odaértek a szekerek, mármint az elejük. Egy szakállas törpe állt az élre, két íjásszal az oldalán. Az egyiknek volt egy nagy seb a szeménél, a másiknak tiszta vérfolt volt a nadrágja. Mind a ketten fekete mellvértet viseltek, melynek 2-2 oroszlán fej alakú szobor volt a vállán.
-Üdvözöllek titeket-mondta a törpe- szóval ti kísértek el minket. De, nem vagytok kissé kevesen?
-Pontosan annyian vagyunk, amennyi ahhoz kell, hogy elkísérjünk. Se többen, se kevesebben.-jelentette ki Ador.
-Tetszik ez a hozzáállás, látom jó kezekben vagyunk.
-Mennyi katonátok van-kérdezte Ug.
-Ez a kettő íjász, plusz egy még hátul.
Az elég lesz.-mondta Ador már megint teljes nyugodtsággal.
-Ne húzzuk tovább az időt Ador, ossz be mindenkit és induljunk.
-Rendben.-mondta Ador.
Pár perc múlva indultak. 20 kocsira jutott egy ember. Mirtsuk és a törpe voltak legelöl. Mirtsuk nézte a térképet, a másik csak figyelt.
-Hova megyünk először?- kérdezte a törpe.
Először átkelünk a város körüli erdőn, akkor elérjük a lápot. Ott alszunk ma este. Az út odáig nem veszélyes, semmi esély rá, hogy megtámadjanak minket uram.-válaszolt Mirtsuk.
-Mi a neved fiam?
-Mirtsuk. Pern Mirtsuk. És mi az öné?
-A nevem Garl. Garl Fraken. És hogy hívták édesapád?
- Pern Selki.
-Ismertem, hajdan együtt szolgálunk, de nem túl sok időt. Mi történt vele? -Pár éve, elment bevásárolni. Azonban megtámadták a várost, és ráesett egy gyerkuk. Azonnal meghalt.
-Szegény ember. Nagyon jó íjász volt. Gondolom te is az lehetsz, ha lassító talizmánod van.
-Mim?!
-Láttam, amikor találkoztunk. Ott van a nyakadban. De ugye tudod, hogy be van tiltva?
-Sajnos.
-Nyugi én nem árulom el, sőt megkérlek, hogy használd. Tudod ez a karaván nagyon fontos, családi örökségem. Nem akarom elveszíteni.
-Minden erőmmel megvédem.
-Köszönöm fiam. Most pedig menj pihenj, nem akarom, hogy holnap fáradt légy.
Este elérték a láp szélét. Mirtsuk volt az egyik őr, amíg a többiek alszanak. Egyszercsak zaj jött az egyik kocsi felől. Mirtsuk feltette a talizmánt, felhúzta az íját és elindult arra. A kocsi kék volt, a gazdája húzta. A tetőről lelógott pár szalag, és kinn volt egy cégér is. Az volt rajta, hogy cipész.
Mirtsuk meglátta Rekot a griffet, és jelzett neki. Reko halkan odarepült. Mirtsuk benézett az ablakon, de el volt húzva a függöny. Odaállt az ajtóhoz, és hirtelen kivágta, ő viszont arrébb állt. Egy fém vödör tükörképében nézte ki áll elő. Egy ugyanolyan ruhájú embert látott mint az Erdőszélvárosi csatában. Nem habozott, mivel tudta, hogy milyen veszélyes, egyszerűen odament, és egy hirtelen kardcsapással levágta a két lábát. Az ember felkiálltott. Elővett egy nyilat és már lőni akart, de Reko akkorát belevágott, hogy 8 métert repült. Teljesen vérbefagyva feküdt, lábak nélkül, valószínűleg törött kezekkel és bordákkal. Mirtsuk odament és megkérdezte:
-Kik vagytok?
-A halálod! De nem csak a tiéd, hanem Gondíniáé is!
-És kinek dolgoztok?
-Inkább meghalok, mintsem hogy elmondjam. Ezután mondott pár varázsszót, és elporladt. De a ruhája megmaradt.
-Meghalt.-mondta Mirtsuk.
-És a cipész?
Mirtsuk berohant a szekérbe. Ott volt a cipész, de 3 darabban. Mellette a véréből kirajzolva az a holló, ami a talizmánon is van.
-Azonnal szólj Adornak.-mondta nyugtalanul Mirtsuk.
Reko elrepült Adorért.
-Mi történt?-Kérdezte Ador.
-Nézd meg te.-mondta Mirtsuk.
Ador bement, majd ledermedt.
-Ez ki volt?
-Egy íjász, de egy mágiával öngyilkos lett.
-Ez nem játék, minden részletre kíváncsi vagyok.
Mirtsuk mindent elmondott kivéve a talizmánt. Miután megbeszélték az egészet, Ador elment jelenteni mindezt Garnnak. Mirtsuk az íjász ruháiból kivette a talizmánt, zsebre vágta, és tovább őrködött. Furdalta a kíváncsiság, miért mondta, hogy egész Gondínia halála.
Másnap reggel ismét megbeszélték, hogyan tovább.
-Most a láp elején vagyunk. Elkezdünk befelé menni. Nemsokára elérünk egy tavat. Annak a partján kell menni, amíg el nem érjük Lápöbölt. Ma este már ott alszunk.
Kb 2 óra múlva, egy kidőlt fa áll előttük az úton.
-Ezt el kell takarítanunk-mondta Garn.
-Csatasorba!-ordított Ador.
-Mirtsuk elővette íját és pajzsát, Ador a lándzsáját. Mirtsuk észrevétlenül felvette a talizmánját. Egyszercsak egy nyíl állt bele a pajzsába.
-Tűz!-kiáltott Ador.
Mirtsuk arra lőtt egy nyilat amerről kapta. Majd kiszedte a pajzsból és azt is kilőtte. Az első nem, de a második talált. Csak egy halk nyögést hallották. 1 perc csönd. Ez az 1 perc olyan hosszú volt, mintha 1 óra lett volna. Egyszercsak egy kattanás töri meg a csendet. Szemből egy nyíl zápor zúdult az első pár kocsira. Ekkor a tűzmágus jött. Minden erejét összeszedve koncentrált, majd a fákon át egy óriási tűzgolyót lőtt ki. Egy nagy gépet talált el, azzal lőtték a nyilakat. Alighogy eltalálták, a másik oldalról egy sereg közeledett. Volt abban fafutó, ember, sőt még egy fekete sárkány is. A fafutó egy olyan lény, amely képes falon futni, és hosszú karmokban végződő kezük van. Az embereknél nagyrészt balta volt. A fekete sárkány pedig egy 8 méter magas repülő állat, amit csak mágusok tudnak leidézni. Az első párat lelőtték ugyan mielőtt elérték a szekereket, de páran odaértek. Ador leugrott, és mészárilni kezdte az ellenséget. Mirtsuk csak fedezte. Ezután felszállt Reko, és a sárkányt támadta meg. A sárkány ugyan sokkal nagyobb volt, de bízott benn, hogy fedezik. Nemsokára Mirtsuk is célba vette a sárkányt. A legtöbb nyila nem találta el, de az egyik jó helyre ment:pont az egyik szemébe. Közben Garn fedezte Adort. A sárkány látta, hogy Mirtsuk lőtte ki az egyik szemét, így felé kezdett futni. Ledobta Rekot. Mirtsuk látta, hogy csak egy esélye van a túlélésre: ha el tudja találni a másik szemét. Eszébe jutott a másik talizmán. Elővette vett egy nagy levegőt, és rávette a másikra. Hirtelen minden lelassult. De nem is kicsit, oly mértékben, hogy kényelmesen be tudta célozni a mozgó célpontot. Ellőtte és bumm, a sárkány megvakult és elesett. Ezután Mirtsuknak nem sok ideje volt örülni, egyfajta rángatózás jött rá. Az agya elborult, és elesett. Ezután már csak a fehérségre emlékezett...
