Régebben mosolyogva néztem az eget
Régebben boldogan nevettem veled
Mára csak egy depressziós hercegnő vagyok
Akinek az élet osztja a szarnál szarabb lapot
Kínok között vergődve élem a napjaim
Mesélnék de nincs aki hallja hangjaim
Könnyektől áztatott arcomat takarom el
Bànatom semmi sem rejti már el
Depresszióm egyre csak nő
Megváltoztatni nem tudja senki más csak Ő!
2o16. Szeptember 26.
Mivel nagyon későn hoztam a következő verset, ezért ma többet fogok kirakni.
Remélem tetszett nektek és olvassátok ezt a 'könyvem' és a Fucked-up Love-ot is, amit a munkáim között megtalálhattok.
Big hug,
Zsuzsi
