Egy nap Kimmel

51 6 2
                                    

-Csak nem el fáradtál?-kérdeztem gúnyosan.
-Nem csak így sokkal könyebb a levegőt venni Olivia...

Miután felszálltunk a buszra szegény Kim úgy lihegett mint egy kutya aki szomjazik.
-Kim te jól vagy?-kérdeztem nevetve.
-Aha,csak mindjárt kiköpöm a belem..
-Ja,akkor semmi baj.-legyintettem egyet nevetve.
-Köszi,én is szeretlek Olivia!-válaszololt egy gyilkos tekintet keretében.
-Tudom Kim!
Erre csak egy ez most komoly tekintetet kaptam válaszul.

Nagyjából egy 5 perc alatt ott is voltunk Kimék háza előtt.
-Szió!
-Sziasztok! Kim ő a barátnőd?
-Nem anya ő az ellenségem csak gondoltam áthozom egy kicsit.
Amúgy meg igen a LEGJOBB barátnőm.-mondta anyukájának,kihangsúlyozva a legjobb szót.
-Ohh,értem. Hát akkor szia...
-Olivia. Olivia Handerson.
-Szia Olivia. Én Amber Valentine vagyok,de szólíts csak Amynek.
-Csókolom!-köszöntem vissza Amynek mosolyogva.

Ezután Kim rám nézett egy na kérdezd meg akkor fejjel.
-Öhmm...Amy?
-Igen?
-Kim ott aludhat ma nálunk?
-Hát..ha nem mentek bulizni akkor jó,de a suliból el ne késsetek!
-Dehogyis! Köszönjük!-mondtam mosolygva.
-Köszi anya! Imádlak!-mondta Kim,majd adott anyukájának egy puszit.
-Viszlát!
-Szia anya!
-Sziasztok!

Miután kijutottunk a házból megnéztem,hogy mennyi az idő.
-Kim! Már 55 van! 5 percünk van oda érni Pameláért.
-O ó! Akkor siessünk!

Erre elkezdtünk szaladni,mint a hülyék. Persze jól meg is bámultak minket, de mi leszartuk.☺
A busz már ott állt a buszmegállóban,amit szerencsére el is értünk.
Megint lihegtünk... 5 perc múlva már szálltunk is,így időben odaértünk a húgomért.
-Szia Olivia!-köszönt Pamela,miközben futott oda fele hozzám.
-Szia Pam!-köszöntem neki vissza,ekkora már ott volt a karjaim közt.
-Ki ez a lány?-kérdezte húgom Kimre nézve.
-Ő Kim. Az új barátnőm.
-De jó! Szia Kim!
-Szia Pamela.
-Nagyon szép vagy!
-Köszönöm kincsem! Te is nagyon gyönyörű vagy!
-Köszi!
-Na,ha már ismeritek egymást jó lenne menni Regiért.

Erre csak kaptam válaszként két beleegyező fejet.
Végre ott voltunk az ovi előtt.
Pamela és Kim az egész utat végig beszélték.
-Szia Regi!-szaladt oda Pamela a húgához,hogy megölelhesse. Olyan aranyosak voltak, ahogy ölelték egymást és kézen fogva jönnek oda hozzánk.
-Szia kincsem!
-Szia Olivia! Ki ez a szép lány?
-Kim vagyok! És téged hogy is hívnak?
-Én Regina vagyok! De hívj csak Hercegnőnek!

Nos,igen. Regina már csak ilyen.
De mi így szeretjük.

-Akkor szia Hercegnő!
-Szia Kim!
Ezután a kis Hercegnőt felöltöztettük,majd végre mehettünk is haza.

*Otthon*
-Sziasztok!
-Szia anya!-mondtuk hugicáimmal egyszerre.
-Csókolom!
-Szia!
-Anya ő itt a legjobb barátnőm a suliból. Kimberly Cox,de mindenki Kimnek hívja.
-Szia Kim! Én Christine Palmer vagyok,de hívj csak Christinek.-mondta anya mosolygva.
-Rendben Christie.-válaszolt Kim is mosolyogva.
-Itt alszol?-kérdezte anya.
-Igen.-mosolygott Kim.
-Ohh,de jó!
-Ezzazz!-ujjondozott Pamela és Regi.
-Na és a két kis szépségnek milyen napja volt?-ment oda anya a két húgomhoz.

Persze Pamela és Regina mesélt neki nem is kevesett.
Addig Kim és én felmentünk a szobámba.
-Wow,de szép a szobád én azt hittem minden ilyen undorító rózsaszín lesz.
-Áhh, azt nem bírnám ki.-nevettem Kimmel együtt..
Aztán beszélgettünk a ...

Elvesztegetett Idő! Gimi! 😅Onde histórias criam vida. Descubra agora