Non omnis moriar: nem halok meg egészen; Horatius ódáiból (3, 30, 1) vett idézet, melyben a költő vagy a lélek halhatatlanságára, vagy arra céloz, hogy a neve és művei halála után is fönnmaradnak.
Miért ragad tollat a költő?
Hát nem elég egy emberöltő,
Hogy nagy tetteit teljesítse,
Majd nevét zengjék dicsőítve
A kor népei?
A nagy gondolatok, ha jönnek
Írásban átadni merőben könnyebb,
A tintába ragadt szavak
Átcsúsznak minden ajtó alatt
Még ha kulcsra zárták is.
Eljut sok ezernyi szívhez,
Sok fagyos lelket melegíthet
S az adhat a vigaszért hálát
Mikor a költő már örök álmát
Alussza békésen.
Így ezekben a sorokban
Él a költő halhatatlan!
Nem törli el őt enyészet
S lásd: Non omnis moriar;
Nem halok meg egészen!
2016.12.29.
YOU ARE READING
Non Omnis Moriar - 2016-
PoetryVerses lélekdarabok folyománya, egyre mélyebbre ásva. Nem csak emlékezve, hanem keresve s találva. Ebben a kötetben továbbra is verseim lesznek megtalálhatóak, tulajdonképpeni folytatása az Emlékezemnek. Kellemes időtöltést hozzá!
