Always alone?

Vàgyak

Folytattuk a pròbàt annak rendje s módja szerint.
Ki nem talàlnàk ki taknyolt el, a fàradtsàgtòl, mint egy béka akin ùthenger ment át.
Nem, nem én.
Jungkook volt az aki volt olyan kedves összeesni, Rapmon meg volt az aki összekaparta.
- Na jò, mára tényleg fejezzük már be. - Jin indulatossàga szerintem csak a tànctanàrunkat lepte meg. Mi már megszoktuk, hisz egyfolytában aggòdik èrtünk.
- Rendben. - tanàrunk egy nagy sòhajt követően ugyan, de belement. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy már neki is tele volt a töke mindennel. Na persze mivel egy felrlőssèteljes tanár nem mutatja ki.
- Akkor fiúk irány a dorm. Mindenki kipiheni magát és.... - kedves vezetőnk szavàba vàgtak.
- holnap a legjobb formànkat nyùjtjuk. - Jungkook volt az a pimasz, de Rapmon nem tolta le őt, sokkal inkább furcsa pillantàsokkal mèregette őt.
Mindenki szó nèlkül pakolt, hogy aztán mint egy csorda hagyjuk el a termet, hogy végre valahàra pihenni menjünk.
Megtettük, igen, csakhogy a màsnap is ilyen hamar jött el.
A karácsonyt megùsztuk őrült rajongók nélkül, na de most... Könyörgöm, év vége van, miért kell állatkènt viselkedni, miért nem lehet normálisan várni minket?
Az törtènt ugyanis, hogy míg az év végi koncert helyszìnère tartottunk majdnem karamboloztunk egy kocsival amiben àllìtòlag a mi rajongóink ültek. Mertük remèlni, hogy tévednek, hogy a mi rajongóink nem örültek meg ennyire.
Végül odaértünk ahova kellett, lenyomtuk a koncertet, aztán a fiúkkal elmentünk bulizni, egy olyan helyre ahol más bandàk is voltak, csakis rajongók nélkül.
Imàdtam.
Mondanom sem kell, hogy alig egy órával megèrkezèsünk utàn már nagyon berùgva èreztem magam. Nem kevertem semmit, csak pezsgőztem, de úgy tűnik ez is éppen elég volt. Na persze bem csak én álltam már ilyen jól. Szinte mindenki jól érezte magát.
Még tàncoltam is. Bizony. Mèghozzà V-vel aki àllìtàsa szerint béna. Na persze, csak nem akart beègni, vagy a fene tudja mi baja volt. Mindenesetre tetszett a vele való tàncikàlàs. Főleg az amikor valami iszonyatosan nyàlas lassú szám ment.
- Miért van az, hogy nem bìrom fèkezni magam mikor úgy dörgölőzöl hozzám mint egy kièhezett szuka? - máskor már felpofoztam volna, de most nem, most teljesen mást tettem.
- Talán mert ki vagyok èhezve? - szembe fordultam vele és így táncoltunk tovább.
- Mi van ha kihasznàlom a helyzetet? - fenekemre fogott és jól belemarkolt.
- Mi van ha azt akarom, hogy kihasznàld a helyzetet? - kèrdèsère kèrdèssel feleltem, hogy közben megnyaltam szàm.
Egy pillanat alatt álltunk meg, vette el kezét fenekemről, hogy aztán kezem fogja meg és húzzon magával, át a bulizòkon, hátra a wckhez, s ott be az egyik fülkébe.
Úgy mart ajkaimra, hogy abba szègyentelenül belenyögtem, aztán ugyanolyan hèvvel tapadtam rá, martam viszont.