Always alone?

Kezdet

Mindig hittem a mesèkben amikben az àlmok valòra vàlnak. Igen, hangozzon bàrmilyen viccesen vagy gyerekesen.
Kérdezhetnèk, hogy valóra vàltak e az én álmaim is. A válaszom, részben, igen lenne.
Hogy miért csak részben és miért nem egészen?
Egészen egyszerű a dolog.
Sikeres lettem, elèrtem amire többedmagammal vágytam, baràtokat szereztem és sok millió ember szeret, ha csak mint ismert embert akkor is.
Csak egy dolog, egyetlen egy, hiànyzik eddigi èletemből.
Mi ez? Hát a szerelem.
Vicces igaz? Szerintem is.
Még bandabeli baràtaim sem tudják a dolgot. Jól lepleztem mindig, jò volt az àlarc meg minden, még ha gonosz dolog is egykori partnereimet tekintve.
- Hahò... - leng egy kéz előttem - föld hívja Jimin-t. - a kéz tulajdonosa hasonlít Jungkook-ra és a hangja is olyan.
- Hagyd már őt Kook. - egy újabb ismerős hang, majd arc.
Sòhajtok, megràzom fejem .majd felnèzek.
- Bocs fiúk, tényleg, de én most totàl kivagyok.
- Semmi baj haver. - a mi remènyünk is hulla, de mégis képes nyugodtsàgot sugàrozni.
- De azért jössz velünk holnap koncert után bulizni? - Suga alapjàraton nem ennyire energikus, most sem olyan feltűnően, de egy közös bulit se hagyna ki, főleg ha Jin közelében lehet a szokottnál is többet.
- Még nem tudom. - nem tagadtam, hogy nincs most túl sok kedvem hozzá. Főleg mert mindig ugyanaz megy. Kialakulnak a párok én meg ücsöröghetek magamban, vagy rosszabb esetben valamilyen buta liba mellett.
- Naa... - Jungkook, Rapmon, sőt, még V is úgy nézett rám hogy kénytelen voltam enyhülést mutatni.
- Meggondolom. - mondtam csak, majd felbontottam a mellettem heverő palackot s ittam belőle.
Nem mondtam volna? Utolsó utáni próbán vagyunk. Holnap koncert, és ezért teljesen hulla mindenki.
- Ezzazz. - szegény Jungkook azt hiszi nyert ügye van. Sajnálom, de több mint valószínű csalódni fog.
De ahj... V ahogy nézett, még ha nem is igazán miattam.. A kedvéért talán meggondolnàm magam.
- Na, gyerekek, keljetek fel,.még van mit àtvenni. - Rapmon felelőskènt szól ránk, s mert ő az imàdott vezetőnk, na meg mert mint mindig jól akar ő is teljesíteni.
- Gyerünk, vagy este nem esztek főtt kajàt. - szól ránk Jin is. Néha komolyan olyan mintha az anyànk, vagy legalább a nevelőnk lenne ő is. Azt hiszem nem értem Suga miért ragaszkodik úgy hozzá. Na jò sejtem, de ezt inkább nem hangoztatom.
- Gyerünk lustasàgok. - tànctanàrunk, mert hogy nekünk olyan is van, persze nem mindig, szóval ő se hagyott tovább lazsàlni.
Ki sóhajtva, ki nyögve vagy épp nyöszörgve a fáradtsàgtòl, de felkelt mindenki, hogy aztán tegyük amit kell. Jobban mondva amit félbehagytunk röpke tíz perc erejèig.